OECD Multilingual Summaries

OECD Internet Economy Outlook 2012

Summary in Hungarian

OECD internetes gazdasági kilátások 2012

Összefoglalás magyarul

Gyorsan bővülő szélessávú hálózat

A hálózatok által biztosított széleskörű lefedettség, az elegendő adatátviteli kapacitás, a megfizethető árú eszközök és a kapcsolódási lehetőségek együttese az OECD‑piacok zömében ösztönzőleg hatott az internethasználattal kapcsolatos szolgáltatások és módozatok bővülésére.

Az internet újkeletű bővülésének fő forrását a vezeték nélküli kapcsolatok jelentik, melyek 2009‑ben már meghaladták a vezetékes szélessávú internet‑előfizetések számát. 2011 decemberétől kezdődően a vezeték nélküli szélessávú kapcsolatok becsült száma az OECD‑ben (670 millió) több mint a duplája volt a vezetékes szélessávú előfizetéseknek (315 millió), és a vezeték nélküli internetes előfizetések számának növekedése tovább folytatódik. A szélessávú hozzáférések sebessége az árak csökkenésével párhuzamosan nőtt. A DSL és a kábeles szélessávú hozzáférések meghirdetett sebessége évente 32, illetőleg 31%‑kal nőtt az OECD‑országokban a 2008–2011 közötti időszakban, míg az árak 3, illetőleg 4%‑kal csökkentek.

Az internetes hozzáférések közeljövőjét meghatározó két technológia a lakott területekhez közelebb telepített nagyon nagy sebességű száloptikás hálózatok, valamint az új, nagy sebességű vezeték nélküli hálózatok lesznek. A táblagépek és az okostelefonok mindenütt jelenlévővé teszik a számítógépeket (a mobiltelefon‑előfizetések száma 2005 óta globális szinten több mint a duplájára nőtt, a nem OECD‑országokban pedig megháromszorozódott), miközben a mobil internet és a felhőalapú szolgáltatások mindenfajta adatot mindenkor elérhetővé tesznek, ezáltal új szolgáltatások és alkalmazások számára kövezik ki az utat.

Az IKT‑szektor és a válság

A mobil internet‑hozzáférések bővülése elősegítette az IKT‑szektor felszínen maradását a válság alatt; a piacvezető cégek árbevétele 2000 és 2011 között évi 6%‑kal nőtt. Az IKT‑szolgáltatások jobban teljesítenek az IKT‑gyártásnál, termelésnövekedésük 2012‑ben elérte az 5–10%‑ot. Ez a szektoron belüli foglalkoztatásnak is előnyére vált: a piacvezető cégek 2011‑ben 14 millió embert foglalkoztattak világszerte, ami 6%‑os növekedést jelent 2010‑hez képest. A piacvezető IKT‑cégek között az internetes cégek nyújtották a legjobb teljesítményt árbevétel‑ és foglalkoztatásnövekedés tekintetében.

Az e‑kereskedelem egyre nagyobb részesedést foglal el az összes üzleti árbevételben. Bár ez a részesedés sok országban még csekély, általában véve azért növekszik, csakúgy, mint az interneten keresztül vásárló és eladó cégek részesedése.

Az IKT‑szektor továbbra is vonzza a kockázatitőke‑befektetőket: 2011‑ben a szektorba irányuló befektetések az összes kockázatitőke‑befektetés 50%‑át tették az Egyesült Államokban, a világ legnagyobb piacán. A kockázatitőke‑befektetések a 2000‑ben, a dot.com lufi idején elért anomális csúcsot leszámítva minden korábbinál magasabb szinten állnak. Az üzleti K+F beruházások is folytatódnak az IKT‑szektorban, a ráfordítások mind Koreában, mind Finnországban több mint 1,5%‑át teszik ki a GDP‑nek.

Üzleti alkalmazás és használat

Az internet a gazdaság szinte minden szektorára hatással van, kezdve a nehezen fellelhető adatok online elérhetővé tételétől a teljes piacok átalakításáig, ahogy ez a zene, a videók, a szoftverek, a könyvek és a hírek esetében is történik.

Az internetet először a vállalkozások kezdték használni, és ők jártak élen a hozzáférések nagyobb sebességre való felfejlesztésében is. 2003‑ban az EU15‑ök tagállamaiban tíz vállalatból kevesebb mint négy rendelkezett szélessávú hozzáféréssel; ez az arány 2009‑re tízből kilencre nőtt. 2011 végén az OECD‑országokban szinte minden vállalat rendelkezett internetes kapcsolattal. Az OECD‑országok kétharmadában a vállalatok több mint 95%‑a használ internetet, csak a legkisebb vállalkozások egy csekély hányadának nincs még internetes kapcsolata. 2010‑ben az EU25‑ök tagállamaiban a kisvállalkozások (10–49 főt foglalkoztató cégek) mindössze 5,7%‑a nem rendelkezett internet‑hozzáféréssel.

Vállalati szinten az üzleti modellek internethasználat kapcsán történő átalakítása megnövekedett hatékonysághoz, valamint az új online vállalkozások gyors növekedéséhez vezetett. Bőven van azonban még hová fejlődni ezen a téren, mivel a vállalkozások az internetet jóval nagyobb gyakorisággal használták áruk vásárlására vagy megrendelésére, mint rendelések fogadására, és jelentősen kevesebb cég értékesített árukat az interneten keresztül, mint ahányan online megrendeléseket adtak le. 2010‑ben a tíznél több főt foglalkoztató vállalkozások átlagosan 35%‑a használta az internetet vásárlásra, míg mindössze 18% vette igénybe áruk és szolgáltatások értékesítésére.

Lakossági alkalmazás és használat

Az internet átalakítja az emberek életmódját azáltal, hogy digitális áruk és szolgáltatások nagyobb választékát, alacsonyabb árakat, hatékonyabb információgyűjtést, több elosztási csatornát stb. biztosít. Az OECD‑ben a háztartások mintegy 70%‑a rendelkezik egyre nagyobb sebességű és egyre alacsonyabb árú szélessávú internet‑hozzáféréssel. A mobil internet‑hozzáférés irányába való eltolódás is megváltoztatja az emberek kapcsolattartási és tartalomfogyasztási szokásait, vegyük csak példaként a közösségi oldalak használatának gyors terjedését.

Az internet ugyanakkor a munkaerő‑kínálat és kereslet összehangolásának egyik kulcsfontosságú eszközévé is vált: 2010‑ben az internethasználók átlagosan 17%‑a számolt be arról, hogy az internetet vette igénybe álláskereséshez.

Az internet‑hozzáférési lehetőségek bővülése ellenére is megfigyelhető, hogy a populáció bizonyos szegmensei (a 16–24 év közöttiek) más szegmenseknél (a 65 év felettieknél) nagyobb valószínűséggel használják az internetet. Más demográfiai jellemzők, mint például az alacsonyabb jövedelmi vagy iskolázottsági szint, ugyancsak összefüggenek az internet‑hozzáférés alacsonyabb szintjével.

Digitális tartalom

A digitális tartalom a lakossági internethasználat vitathatatlanul legfontosabb hajtóereje, a digitális tartalmakból származó bevételek pedig minden szektorban gyors növekedést mutatnak. Az abszolút számokat tekintve a legnagyobb online piacot a hirdetés képviseli, ezt követik a számítógépes‑ és videojátékok, az online zenék, filmek és videók. A globális fogyasztói kereslet élén 2010‑ben a játékok álltak, melyek a digitális árbevételek mintegy 39%‑át adták. A Hanglemezkiadók Nemzetközi Szövetsége (IFPI) szerint a digitális zeneeladás globális szinten a lemezkiadó vállalatok bevételének 29%‑át tette ki, vagyis több mint négyszer akkora volt, mint a könyv‑, film‑ és újságipar online bevételei összevontan, annak ellenére, hogy ezen utóbbi iparágak általában jóval nagyobbak.

Az elmúlt két évben jelentősen bővült az online digitális tartalom elérésére alkalmas eszközök köre. Bővülnek a tartalomforrások is; a közösségi oldalak, az új video‑ és audio‑szolgáltatások elősegítik az IKT‑iparág növekedését és az új üzleti modellek kialakítását. A digitális technológiákra való átállás lényegében egyre több szektorban kényszerítette a vállalkozásokat üzleti modelljeik újragondolására és a túlélés érdekében történő átdolgozására.

A szélessávú internet‑használat évről évre nő; a video‑ és a szórakoztatási szolgáltatások egyre nagyobb részesedést követelnek maguknak mind a vezetékes, mind a mobil platformokon. A Sandvine szerint a valós idejű szórakoztató alkalmazások Észak‑Amerikában átvették a peer‑to‑peer (p2p) fájlcserélők első helyét a hálózati adatforgalomban: 2012‑ben a csúcsidejű netes forgalom 58%‑át, a csúcsidejű letöltési forgalomnak pedig csaknem 65%‑át adták. Ugyanabban az évben a Netfix online videokölcsönző egyedül az összes letöltési forgalom 32,9%‑át adta az Egyesült Államokban.

Az olyan eszközök, mint a beltéri egységek és a játékkonzolok is segítik az online szórakozásra történő átállást. A Cisco előrejelzése szerint az IP‑forgalom 2010 és 2015 között évi 32%‑os növekedés mellett megnégyszereződik. A Sandvine arról is beszámol, hogy a valós idejű szórakoztató alkalmazások által generált forgalom nagy részét (54,3%‑át) az online video‑ és audioletöltés teszi ki, és hogy ezen forgalom 15,6%‑át otthon használt mobil eszközön vagy táblagépeken, Wi‑Fin keresztül tekintik meg.

IKT az egészségért

Az internet a gazdaság minden szektorára hatással van, de az IKT‑k egészségügyben történő alkalmazása különösen nagy reményekre jogosít fel. Az IKT‑k egészségügyi szektorban történő alkalmazása növelheti az ellátás minőségét és hatékonyságát, a működési költségek csökkentését eredményezheti, továbbá teljesen új ellátási módokat eredményezhet. Az OECD‑országok kormányai ezt a potenciált felismerve egyre nagyobb részt vállalnak a megvalósítás költségeiből a lehetséges előnyök kiaknázásának biztosítása érdekében.

Jó példa erre az elektronikus betegnyilvántartás, amely időben történő hozzáférést biztosít az egészségügyi információkhoz, és azok hatékonyabb továbbítását teszi lehetővé az egészségügyi ellátórendszer teljes kontinuumában, rugalmasabbá és hatékonyabbá téve ezáltal a betegellátást. A távegészségügyi szolgáltatásokra is egyre inkább az egészségügyi ellátás javításának fontos eszközeként tekintenek, különösen a vidéki és a távoli területeken, amelyek gyakorta szűkében vagy éppen teljesen híján vannak az egészségügyi erőforrásoknak és szakembereknek.

Azonban ma még számos egészségügyi IKT‑rendszer nem tud egymással kommunikálni, így az egészségügyi információcsere továbbra is súlyos problémát jelent. Az elektronikus egészségügyi információk kórházon kívüli, más szolgáltatókkal való cseréje sem valósult még meg teljesen, még azokban az országokban sem, ahol különösen sikeresnek bizonyultak az elektronikus betegnyilvántartások. A sikeres változás elengedhetetlen feltétele a folytatódó elkötelezettség a szélessávú hálózatok kiépítése, a nyílt szabványok és az interoperabilitás biztosítása iránt.

Biztonság és adatvédelem

Az internetnek a gazdaságban betöltött végső szerepe azon múlik, hogy a felhasználók, a vállalkozások és a kormányzatok biztonságosnak érzik‑e a hálózat használatát, és kellően megbízhatónak találják‑e ahhoz, hogy kritikusan fontos alkalmazásokat és szolgáltatásokat működtessenek rajta keresztül. Egyre több a rosszindulatú szoftver, a szolgáltatás‑leállítási (DoS) támadás és más, az informatikai rendszerek és hálózatok adatvédelmét, integritását vagy elérhetőségét veszélyeztető incidens. Ezek az incidensek a személyes adatok gyűjtése, tárolása vagy feldolgozása tekintetében is súlyos hatással vannak az adatok védelmére. Ennek eredményeképpen a kormányzatok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a kiberbiztonságra és az adatvédelmi fenyegetésekre.

Az innovációnak az adatvédelemben betöltött szerepére vonatkozó adatok hiányosak, vagy azért, mert a K+F számadatok nehezen fellelhetőek, vagy azért, mert adatvédelmet növelő technológiák szabadalmaztatására ritkábban kerül sor. A védjegyekre vonatkozó statisztikai adatok többet árulnak el az innovációnak az adatvédelemben betöltött szerepéről, az adatvédelemhez köthető védjegy‑bejelentési kérelmek száma azonban hatszor alacsonyabb az információbiztonsághoz köthetőkénél. Ez arra enged következtetni, hogy az adatvédelem területén alacsonyabb szintű a technológiai és a termékinnovációs tevékenység, mint az információbiztonság területén.

Az információbiztonság és az adatvédelem növekvő jelentősége szervezeti, nemzeti és nemzetközi szinten azt sugallja, hogy nőni fog a biztonsági és adatvédelmi szakemberek iránti kereslet, így a szakemberhiány potenciális akadálya lehet az információbiztonsági és adatvédelmi innováció fokozásának.

A tárgyak internete

Az internet fejlődése új fejezethez érkezett, amelyben a világháló kitárul a jellemzően nem a kommunikációhoz társított tárgyak előtt. Az elektromos hálózati csatlakozók, az autók, de még a villanykörték is egyre növekvő mértékben kapcsolódnak az internetre és kínálnak új funkcionalitást. Az internetkapcsolatok fejlődésének e küszöbön álló harmadik hulláma családonként várhatóan tíztől száz, cégenként pedig több ezer, vagy akár több millió eszközt köt majd össze.

A tárgyak internetének létrejöttét két tényező segíti elő: a mindenütt jelenlévő hálózatok, valamint az eszközök összekapcsolásához használt kommunikációs modulok egyre alacsonyabb ára. Az Ericsson becslése szerint 2020‑ra 50 milliárd vezeték nélküli mobil eszköz csatlakozik majd az internetre, ám ez a szám végül az 500 milliárdot is elérheti. Ha például minden autóba beépítenének egy kommunikációs eszközt, akkor tíz éves élettartamot feltételezve 2020‑ra mintegy 700 millió „gépek közötti kommunikációt” folytató autó futna az utakon. Észak‑Amerika minden konnektorának hálózatra csatlakoztatása az okos villamosenergia‑hálózat kialakításának keretében könnyen 10 milliárd összeköttetést eredményezhetne.

Ahogy a gazdaságokat és a társadalmakat egyre inkább behálózzák az egymással folyamatosan kommunikáló, a felhasználók számára információkat nyújtó eszközök, az adatok feldolgozása és megjelenítése jelek miriádjai formájában, több eszközön és hálózaton keresztül történik majd. Az emberek ezáltal egyre több információt kapnak környezetükről, ugyanakkor harmadik felek is kapnak információt az emberekről. Az adatvédelmi szempontok éppen ezért nagy jelentőséggel bírnak.

Az internetes gazdaság mérése

A kormányzatok egyre növekvő mértékben finanszírozzák a szélessávú hálózatok kiépítését, vagy közvetlen állami beruházások útján, vagy az univerzális szolgáltatási programok módosítása révén, ám még mindig nincs széles körben elfogadott módszer vagy egységes mérőszám a teljes internetes gazdaság mérésére. A meglévő OECD‑kutatásokra alapozva azonban az internetes gazdaság kilátásait tárgyaló jelen kiadvány kiaknázza az Egyesült Államokra vonatkozó, kellően részletes adatokat, és úgy becsüli, hogy az ország üzleti szektorában 2010‑ben keletkezett hozzáadott érték 13%‑a az internethez kapcsolódó tevékenységeknek tulajdonítható. Ez az előzetes adat remélhetőleg elősegíti a jövőbeli adatfejlesztést és a módszerek finomítását.

A további elemzés két fontos követelménye a minőségi bemeneti adatok megléte és az értelmezésüket lehetővé tevő szilárd modell. Ezen túlmenően, az országok közötti összehasonlítások az adatgyűjtések összehangolását is megkívánják az országoktól, ami valószínűleg éveket vesz igénybe. Az internet gazdaságainkra gyakorolt teljes hatása, mint olyan, messze nem egyértelmű, még azzal együtt sem, hogy az információ közlésének és elérésének rendelkezésre álló módjai gyorsan fejlődnek. Ami egyértelmű, az az, hogy az internet kulcsfontosságú gazdasági infrastruktúrává válik, mely forradalmasítja a vállalkozások működését és platformul szolgál az innovációhoz.