OECD Multilingual Summaries

OECD Digital Economy Outlook 2017

Summary in Hungarian

OECD digitális gazdasági kilátások 2017

Összefoglalás magyarul

A kormányok kezdenek ráébredni, hogy milyen lehetőségeket és kihívásokat hoz magával a digitális átalakulás

Gazdaságélénkítő potenciáljának köszönhetően a digitális átalakulás manapság kiemelt globális szintű napirendi pont. Az OECD‑országok a digitális gazdaságról szóló 2016‑os cancúni miniszteri találkozón fogalmazták meg célkitűzéseiket. A digitális átalakulás innovációt, növekedést és társadalmi prosperitást elősegítő előnyeinek maximalizálására törekedve erőfeszítéseiket a digitális átalakulás politikai kihatásaira összpontosítják, javítani kívánják a mérőszámokat, és integrált politikai keretrendszert dolgoznak ki az egész kormányzatra vonatkozó megközelítéshez. Annak ellenére, hogy a nemzeti digitális stratégiák megvalósítása terén biztató előrehaladást sikerült elérni az OECD‑térségben, a koordináció még mindig nagy kihívást jelent. Mindeddig csak néhány ország bízott meg digitális ügyekért felelős magas szintű kormánytisztviselőt vagy testületet a nemzeti digitális stratégiáik összehangolásával.

A válság még mindig tartó hatása ellenére az információtechnológiai szolgáltatások növekedése folytatódik, és pozitív kilátásokat vetít elő

A globális gazdasági válság óta a hozzáadott érték az információs és kommunikációs technológiai (IKT) szektor egészében az összes hozzáadott értékkel összhangban csökkent az OECD‑térségben. Az IKT szektoron belül azonban a telekommunikációs szolgáltatási szektorban, valamint a számítógépeket és elektronikai termékeket gyártó szektorban csökkent a hozzáadott érték, ugyanakkor az információtechnológiai (IT) szolgáltatási szektorban nőtt, a szoftverkiadói szektorban pedig stagnált. Ezek az egymással ellentétes trendek (melyek az OECD‑térség IKT szektorbéli foglalkoztatási adataiban is megjelennek) várhatóan folytatódnak az elkövetkező években, mivel az információs és kommunikációs technológiákba tett kockázatitőke‑befektetés mértéke (az üzleti várakozások fokmérője) visszaállt a 2000‑es csúcsszintre. Az innováció motorja továbbra is az IKT szektor, mely a legnagyobb hányadát adja az OECD‑térség kutatás‑fejlesztésre fordított üzleti kiadásainak, és a világ összes szabadalmi bejelentésének több mint egyharmada is ebből a szektorból származik.

A gyorsan fejlődő kommunikációs infrastruktúrákat és szolgáltatásokat továbbfejlesztik, hogy képesek legyenek az új forrásokból származó, növekvő adatforgalom kezelésére

A kommunikációs piacokon a növekedést a kereslet ösztönzi, ezen felül számos országban az olyan szabályozási keretrendszerek is, amelyek ösztönzőleg hatnak a versenyre, az innovációra és a beruházásokra. Az árbevétel‑arányos telekommunikációs beruházások nőttek, az üzemeltetők folytatják a száloptikás hálózatok kiépítését. Az átlagárak mind a vezetékes, mind a mobil szélessávú szolgáltatások esetében csökkentek, az előfizetések száma pedig nőtt; mindeközben a mobil adathasználat néhány országban exponenciálisan nő. A telekommunikáció és a műsorsugárzás konvergenciája fúziókhoz és akvizíciókhoz vezet, valamint a szabályozói keretrendszerek és intézmények felülvizsgálatát eredményezi. Az 1 Gigabit per szekundumos (Gbps) szélessávú adatátviteli sebesség többé már nem számít kiugrónak, és már megjelentek az első 10 Gbps sebességet kínáló ajánlatok is az új forrásokból (például a hálózatba kapcsolt és az autonóm járművekből) származó megnövekedett adatforgalomra készülve.

Az IKT‑használat növekszik, de eloszlása továbbra is egyenlőtlen az országok, a cégek és a magánszemélyek között

A magánszemélyek IKT‑használata soha nem látott magasságokba tör, de továbbra is egyenlőtlenül oszlik el az egyes országok és társadalmi csoportok között. Különösen igaz ez a kifinomultabb mobilinternet‑használatra, mint például az online vásárlásra vagy bankolásra. A legjobban az idősek és az alacsonyan képzettek vannak lemaradva. A kormányok a szakképzésre, az alapfokú vagy középfokú oktatásra koncentrálnak, és az állami forrásokat célzottan az iskolai informatikai eszközökre és összekapcsolhatóságra fordítják. Mindeközben a felhasználóknak aggályai vannak az online biztonsággal és adatvédelemmel kapcsolatban, melyek mindegyike komoly akadályt jelent az internethasználat tekintetében, még a magasan képzettek körében is. A cégek körében a kis‑ és középvállalkozások (KKV‑k) le vannak maradva az alapvető és a fejlettebb információs és kommunikációs technológiák használatában. A felhőalapú számítástechnika és a „nagy adat” elemzés használata gyorsan növekszik, igaz, hogy kis bázisról indulva. A robotokat egyre többet használják a gyártásban, de most még csak néhány országban koncentrálódnak.

A digitális innováció és az új üzleti modellek viszik előre az átalakulást, így a munkahelyek és a kereskedelem átalakulását is

Az adatvezérelt innováció, az új üzleti modellek és a digitális alkalmazások megváltoztatják a tudomány, a kormányok, a városok és a szektorok, például az egészségügy és a mezőgazdaság működését. A digitális innováció támogatását célzó politikák általában az innovációs hálózatokra, a finanszírozáshoz jutásra és az adatok (újra)felhasználására koncentrálnak, de kevesebb figyelmet fordítanak az IKT‑kba való beruházásra, a tudásalapú tőkére és az adatelemzésre. A digitális átalakulás hatásai a következőkben manifesztálódnak: munkahelyek megszűnése és új munkahelyek létrejötte a különböző szektorokban, új foglalkoztatási formák megjelenése, valamint átformálódó kereskedelmi környezet, különösen a szolgáltatások területén. Ezekre válaszképpen számos kormányzat felülvizsgálja a foglalkoztatási törvényeket és a kereskedelmi megállapodásokat.

Az IKT‑k magánéletben és munkában való hatékony használata speciálisabb és generikusabb IKT készségeket kíván meg, melyeket jobb alapkészségeknek kell kiegészíteniük

Az IKT‑k magánéletben és munkában való hatékony használata megfelelő készségeket kíván meg. Az „IT dolgozók” a második helyen állnak annak a top tíz munkakörnek a listáján, amelyek betöltésére a munkáltatók nehezen találnak megfelelő szakembereket. Különösen igaz ez a szolgáltatásokra, bár az IKT szakismeretek hiánya a jelek szerint csak néhány országra korlátozódik, legalábbis Európában. Mindeközben az IKT‑kat minden nap használó munkavállalók körében soknak hiányosak a generikus IKT készségei, csakúgy, mint az IKT alapkészségei, például a problémamegoldás és a kommunikáció, amelyek egyre inkább szükségesek a változó munkakörökhöz való alkalmazkodáshoz. Néhány ország programokat valósít meg a jelenlegi IKT képzési prioritásoknak a várható készségigényekkel való összehangolására, de eddig csak kevesen vezettek be átfogó stratégiát az IKT készségeket célzóan.

A digitális biztonsággal és adatvédelemmel kapcsolatos aggályok korlátozzák az IKT‑k terjedését és az üzleti lehetőségeket

Az IKT‑használat növekvő intenzitásával párhuzamosan a vállalkozásoknak és a magánszemélyeknek nagyobb kockázatokkal kell szembenézniük a digitális biztonság és adatvédelem terén. Különösen a KKV‑knak kell bevezetniük digitális biztonsági kockázatkezelési gyakorlatokat, illetve javítaniuk kell a meglévőkön. Számos ország nemzeti digitális biztonsági stratégia bevezetésével kezeli a problémát, de nemzeti adatvédelmi stratégiát eddig még csak kevés országban dolgoztak ki. Mindeközben az adatvédelmi kockázatok súlyosbítják a fogyasztók online csalással, jogorvoslati eljárásokkal és online termékminőséggel kapcsolatos aggályait, ami csökkenti a bizalmat és lelassíthatja a vállalkozások és a fogyasztók közötti e‑kereskedelem növekedését. A fogyasztóvédelmi politikák zöme még mindig az e‑kereskedelemmel kapcsolatos bizalomra koncentrál általánosságban, és még csak most kezdenek megküzdeni a hasonló platformra épülő piacokon felmerülő új problémákkal.

A mesterséges intelligencia ígérete fontos politikai és etikai kérdéseket vet fel

A mesterséges intelligencia, mely lehetővé teszi, hogy a gépek az emberihez hasonló kognitív funkciókra legyenek képesek, mára a hétköznapok részévé vált. A gépi tanulás, a nagy adat és a felhőalapú számítástechnika által segítve az algoritmusok egyre bonyolultabb mintákat tudnak azonosítani a nagy adathalmazokban, és egyes kognitív funkciókban már jobban is teljesítenek, mint az emberek. Bár a mesterséges intelligencia hatékonyság‑ és termelékenységnövekedést ígér, súlyosbíthatja a jelenlegi politikai kihívásokat, továbbá új politikai és etikai kérdéseket vethet fel, például a munkavégzés és a készségfejlesztés jövőjére gyakorolt potenciális hatásaival, vagy a felügyeletre és az átláthatóságra, a felelősségvállalásra, a kötelezettségekre, valamint a biztonságra és a védelemre gyakorolt hatásaival kapcsolatban.

A blokklánc‑technológiában rejlő lehetőségek kiaknázása a technikai akadályok és a politikai kihívások leküzdésétől függ

A blokklánc‑technológia harmadik fél közreműködése nélkül teszi lehetővé a tranzakciók lebonyolítását. Ez a blokklánc‑technológia áll például a bitcoin virtuális fizetőeszköz mögött is, amely a központi bankoktól és egyéb pénzintézetektől függetlenül működik. A bitcoin mellett a blokklánc‑technológiára épülő alkalmazások még számos más területen kínálnak lehetőségeket, többek között a pénzügyi és az állami szektorban, az oktatásban és a dolgok internete terén azáltal, hogy csökkentik a tranzakciós költségeket, megkönnyítik az elszámoltatást, és garantált teljesítést tesznek lehetővé az okos szerződéseknek köszönhetően. Ezen lehetőségek nagy részének kiaknázása még mindig attól függ, hogy miként sikerül megbirkózni a technikai akadályokkal és a politikai kihívásokkal, például azzal, hogy miként lehet a törvényt érvényesíteni bármilyen közvetítő fél hiányában, illetve azzal, hogy ki és hogyan vonható jogilag felelősségre a blokklánc‑technológiára épülő rendszerek által okozott károkért.