Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló vízgazdálkodás Magyarországon

1. Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens vízügyi kormányzás intézményi alapjainak megerősítése Javasolt, hogy a vízügyi kormányzási rendszereket az általuk kezelni kívánt kihívásokat szem előtt tartva alakítsák ki Ez azt jelenti, hogy a „funkciók” (pl. a víz szerepe az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás előmozdításában) legyen irányadó az irányítás „formáira” nézve (pl. döntéshozatali struktúrák, például minisztériumok). Az intézményi alapok konszolidálása a következőket foglalná magában: az intézményi keretrendszert érintő gyakori változások zavaró hatásainak korlátozása; a vízzel és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodással kapcsolatos kormányközi együttműködés a megerősítése azzal, hogy a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottsághoz csatlakoznak további minisztériumok (pl. a Belügyminisztérium, a Külügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium (ma: NGM), az Építési és Közlekedési Minisztérium); valamint az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát szolgáló legfőbb vízgazdálkodási kormányzati szervek kapacitásainak megerősítése.

2. Gazdasági és szabályozási eszközök alkalmazása a víz iránti kereslet szabályozására. Javasolt, hogy a vízkészletjárulékot olyan szintre igazítsák, amely a Víz Keretirányelvnek megfelelően lehetővé teszi a költségek megtérülését és a víz árszabályozását, továbbá a nem szándékolt negatív hatásokkal járó támogatások felülvizsgálatát és reformját, valamint a negatív környezeti externáliák megadóztatásának (pl. csapadékvízdíj) bevezetésének mérlegelését. Javasolt továbbá, hogy Magyarország vizsgálja felül a vízjogi engedélyezés során alkalmazott küszöbértékeket és követelményeket, annak érdekében, hogy javuljon a vízhasználatra vonatkozó adatok gyűjtése, és ennek eredményeként megfelelőbb legyen a kereslet szabályozása; alkalmazzon olyan erőforrás-alapú megközelítést a vízügyi engedélyek kibocsátása során, amely explicit módon foglal magában a vízhiánnyal kapcsolatos megfontolásokat; valamint megfelelő ellenőrzések, jogérvényesítés és szankciók útján erősítse meg a vízügyi szabályozásnak való megfelelést.

3. A vízbiztonságra vonatozó hosszú távú elképzelés elfogadása. Javasoljuk egy olyan hosszú távú elgondolás, stratégia kidolgozását, amely a változó éghajlat kontextusában foglalkozik a alkalmazkodóképes vízgazdálkodás kérdésével. Formáját tekintve lehet stratégia vagy terv, és kiemelkedően fontos, hogy egyértelmű célokat a tűzzön ki a magyarországi vízügyre, illetve az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra nézve. Javasolt, hogy ez a stratégia fogja egybe a meglévő vízgazdálkodási terveket és programokat, továbbá támogassa azt, hogy a vízbiztonsági megfontolásokat beemeljék többek között a mezőgazdasági, ipari, energiaügyi és földhasználati szakpolitikákba. Ez a stratégia kiindulópontként szolgálhatna a szakpolitika, a tervezés az operatív célok és a fellépések valamennyi kormányzati szinten történő összehangolásához. Javasolt, hogy Magyarország javítsa a vízzel kapcsolatos adatok minőségét, harmonizációját és részletességét a vízügyi stratégiai elképzelések és a tényeken alapuló vízügyi döntéshozatal támogatása érdekében, valamint biztosítsa, hogy a szakpolitikák fejlesztése és végrehajtása során valamennyi ágazatban és valamennyi kormányzati szinten szisztematikusan megbízható adatokat és információkat használnak.

4. A többszintű kormányzás megerősítése a helyi sajátosságokra szabott vízpolitikai megközelítések biztosítása érdekében, a decentralizált irányítás és az ellenőrzés összehangolásával, tükrözve a vízellátás és az éghajlati kockázatok területi eltéréseit. Konkrétabban: javasolt, hogy Magyarország erősítse meg a Területi Vízügyi Igazgatóságok és vízügyi hatóságok kapacitását, lehetővé téve a nemzeti vízügyi célok helyszínre szabott megvalósítását, és mindeközben célzott és feltételekhez kötött pénzügyi támogatással, kapacitásépítéssel, tudásmegosztással és az egymástól való tanulással támogassa a települési önkormányzatokat abban, hogy vízgazdálkodási gyakorlataikat az éghajlatváltozáshoz igazítsák. A területi Vízgazdálkodási Tanácsok mandátumának egyértelműsítése és erőforrásainak kibővítése is hozzájárulna ahhoz, hogy e tanácsok eredményes platformként szolgálják az érdekelt felek bevonását, valamint esetlegesen az alegységekből álló működési, illetve illetékességi területek szintjént történő vízpolitikai felügyelet ellátását. Javasolt, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek a következő ciklusban (2022–2032) tartalmazzanak több helyszínre szabott vízvisszatartási és vízelvezetési intézkedést.

5. Az átláthatóság, a bevonás és a nyomon követés javítása az integritás és a bizalom szolgálatában. Javasolt, hogy Magyarország vegye fontolóra annak lehetőségét, hogy a vízügyi, éghajlati és környezeti szakpolitikákkal kapcsolatos információkhoz való nyilvános hozzáférést továbbiakban is elősegíti a közbizalom erősítése érdekében, az elszámoltathatóság javítását, valamint a tényeken alapuló döntéshozatal támogatását. Ezt szolgálhatná például az egyablakos ügyintézési pont, melyen keresztül az érdeklődők vízügyi, éghajlati és környezeti információkhoz juthatnának, valamint annak biztosítása, hogy a független szervezetek vagy kormányzati szervek által összeállított legfontosabb tanácsadói eredményeket szisztematikusan közzéteszik. A vízpolitikák és az éghajlatpolitikák kapcsán a döntéshozatal információkkal történő támogatása és társadalmi elfogadottságának javítása érdekében javasolt, hogy Magyarország szokásos gyakorlatként vonjon be a társadalom minden csoportjából érdekelt feleket, különösen a szakpolitikai ciklus korai szakaszaiban. Például az új jogalkotási javaslatokat megvizsgálhatná egy független szakértői testület abból a szempontból, hogy összhangban áll-e az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódó célkitűzésekkel.