1887

OECD Multilingual Summaries

OECD Science, Technology and Industry Scoreboard 2013

Summary in Hungarian

Cover
Olvassa el a teljes könyvet az alábbi témában:
10.1787/sti_scoreboard-2013-en

OECD 2013. évi tudományos, technológiai és ipari eredménytábla

Összefoglalás magyarul

A világ nagy részén tapasztalható lanyha növekedés fényében a növekedés új forrásainak támogatása globális politikai prioritássá vált. A tudomány, a technológia, az innováció és a vállalkozások – melyek a versenyképességet, a termelékenységet és a munkahelyteremtést segítik – fontos eszközei a fenntartható növekedés ösztönzésének.

A jelen eredménytáblában található 260 tudományos, technológiai, innovációs és ipari teljesítmény‑mutatószám az OECD‑országok és a nagyobb nem OECD‑tagországok számos különféle területen nyújtott teljesítményét mutatja be. A tudományos, technológiai és ipari (TTI) eredménytábla alapján a kormányok hatékonyabb és eredményesebb politikákat dolgozhatnak ki, és figyelemmel kísérhetik a kívánt célok elérésének folyamatát. Az alábbiakban a 2013‑as eredménytábla legfontosabb megállapításai olvashatók.

Az innovációba való beruházás továbbra is prioritást élvez, elsősorban a K+F tevékenységet támogató intézkedéseken keresztül.

2012‑ben az OECD‑országok kormányai átlagosan a GDP 0,8%‑ának megfelelő összeget ruháztak be a belföldi vagy külföldi K+F tevékenység közvetlen finanszírozásába; Korea és Finnország a GDP több mint 1%‑át ruházta be. Emellett a 34 OECD‑országból 27, valamint számos nem OECD‑tagország adókedvezmények alkalmazásával már közvetett módon is támogatást nyújt az üzleti K+F tevékenységhez. 2011‑ben az Orosz Föderáció, Korea, Franciaország és Szlovénia nyújtotta a legösszetettebb támogatást az üzleti K+F‑hez a GDP százalékában mérve. Kanadában és Ausztráliában az üzleti K+F közvetett támogatásának mértéke ötszöröse volt a közvetlen támogatásénak. Az Egyesült Államokban a K+F tevékenységre adott adókedvezmény 8,3 milliárd USD‑t tett ki; e téren a második és a harmadik helyet Franciaország és Kína foglalja el. Az új becslések azt mutatják, hogy egy cégre nézve a K+F‑be történő beruházás költsége az adott cég méretétől, az elhelyezkedésétől és a mérlegétől függ. 2013‑ban Ausztrália, Kanada, Franciaország, Korea, Hollandia és Portugália bőkezűbben bánik a kis‑ és középvállalkozásokkal.

A fiatal, dinamikus cégek a korábban gondoltnál nagyobb mértékben járulnak hozzá a munkahelyteremtéshez.

2008 és 2011 között az OECD‑térségben a nettó foglalkoztatottság 2%‑kal, illetve 9 millió fővel csökkent; a csökkenés kétharmada az Egyesült Államokban következett be. A folyamat a termelőszektort és az építőipart sújtotta a legerősebben (a csökkenés átlagos mértéke 32%, illetve 25% volt), de az információs iparágak – az IKT‑gyártás, a kiadási iparág vagy a telekommunikációs szolgáltatások – is megszenvedték hatását. A jelentős mértékű foglalkoztatottság‑csökkenés számos OECD‑országban még 2012‑ben is folytatódott, és a magasabban képzett vezetőket éppúgy érintette, mint az alacsonyabban képzetteket. A válság alatt az országok zömében a munkahelyek megszűnésére javarészt az érett vállalatoknál bekövetkezett leépítések miatt került sor; a fiatal (öt éves vagy annál fiatalabb) cégeknél a munkahelyek nettó növekedése pozitív előjelű maradt. Az 50‑nél kevesebb főt foglalkoztató fiatal cégek csak mintegy 11%‑át adják a foglalkoztatásnak, ám általában több mint 33%‑át adják az összes munkahelyteremtésnek az üzleti szektorban; a munkahely‑megszüntetésből mintegy 17%‑kal részesednek.

A hozzáadottérték‑alapú kereskedelem új megvilágításba helyezi a kereskedelmi kapcsolatokat.

Az OECD‑WTO hozzáadottérték‑alapú kereskedelemre (TiVA) vonatkozó mutatószámai szerint az országok több gazdaságból kényszerülnek nagyobb mértékű importra exportteljesítményük fenntartása vagy javítása érdekében. Kínában például az 1995–2009 közötti időszakban a bruttó export a jelenlegi árakon számolva a 12‑szeresére, csaknem 1300 milliárd dollárra, az export külföldi hozzáadottérték‑tartalma pedig majdnem a háromszorosára, több mint 30%‑ra nőtt; az export hozzáadottérték‑tartalmának 20%‑a az OECD‑országokból, ennek a fele pedig Japánból és Koreából származott.

A külföldi fogyasztók tartják fenn a munkahelyeket.

Amint az országok egymástól való függősége fokozódik, az egyik ország fogyasztói tartják fenn az értékláncban feljebb álló országokban a munkahelyeket. 2008‑ban az európai országok zömében az üzleti szektorbéli munkahelyek 20–45%‑át, a kínai munkahelyeknek pedig 20%‑át a külföldi kereslet tartotta fenn. Ezek az arányok Japánban és az Egyesült Államokban a két ország viszonylag nagy mérete és kisebb export‑import függősége miatt alacsonyabbak. Ennek ellenére az első becslések azt mutatják, hogy 2008‑ban az Egyesült Államokban több mint 10 millió munkahelyet a külföldi fogyasztók tartottak fenn, ezen belül a kelet‑ázsiai fogyasztók számlájára 2 millió amerikai munkahely fenntartása írható.

A feltörekvő gazdaságok egyre nagyobb szerepet játszanak a tudományban és az innovációban.

A tudományos kutatás globális terepén az új szereplők megjelenése megváltoztatta a globális együttműködési hálózatok szerkezetét. 2011‑ben Kína volt a második legnagyobb K+F beruházó az Egyesült Államok mögött Japán, Németország és Korea előtt. A tudományos publikációk közzététele terén is a második helyet foglalta el, ám a minőséggel korrigált kutatási eredmények (legtöbbet idézett kiadványok) tekintetében elmarad a legtöbb OECD‑ország mögött. 2011‑ben Kína több mint 74 000 tudományos együttműködésben vett részt, míg 1998‑ban csak 9000‑ben. Ezen időszak során az amerikai székhelyű intézményekkel közösen írt kínai publikációk száma a majdnem 2000‑ről több mint 22 000‑re nőtt. Az Egyesült Államok nemzetközi kutatóhálózati központ maradt; 2011‑ben a szakmabeliek által értékelt tudományos publikációkban dokumentált összes tudományos együttműködés csaknem 15%‑át adta.

A legfelkapottabb egyetemek elhelyezkedése még mindig erős földrajzi koncentrációt mutat.

A 2007–2011 közötti időszakban világviszonylatban a relatíve legnagyobb hatást kifejtő legjobb 50 egyetem földrajzilag erősen koncentráltan helyezkedett el, bár a koncentráltság mértéke már kisebb volt, mint a 2003–2009 közötti időszakban. Mindent összevetve a legjobb 50 egyetemből 34 az Egyesült Államokban található. A többi Európában helyezkedik el, és most először két OECD‑térségen kívüli egyetem is bekerült a legjobbak közé: ezek a kínai Tajpejben találhatók. A második helyen az Egyesült Királyság áll, ahol különösen erős az orvosi és a társadalomtudományi képzés. Jelentős különbségek figyelhetők meg a tantárgyak között: az amerikai egyetemek általában a biokémiában, a számítástechnikában, a neurotudományban és a pszichológiában jeleskednek. A nem OECD‑tagországokban, különösen az Ázsiában található egyetemek viszonylag kiemelkedő szerepet töltenek be a vegyészet és az energetika, valamint az állatgyógyászati kutatások terén.

Egyre nő a kutatók mobilitása.

A kutatók mobilitása és az intézmények közötti együttműködés egyre nagyobb méreteket ölt. Egy új mérőszám a tudományos folyóiratokban publikáló tudósok intézményváltásait követi nyomon. Az egy adott országba érkező és az onnan elmenő tudósok nemzetközi bilaterális forgalmában az Egyesült Államok az első kilenc között található. Bár az USA‑ba érkező összes beáramlás meghaladja a kiáramlást, az Egyesült Államokban publikálni kezdő tudósok közül több megy át kínai vagy koreai intézményekhez, mint fordítva. Az Egyesült Királyság a második legösszekapcsoltabb gazdaság. Azon kutatók hatásfoka, akik a nemzetközi határokat átlépve váltanak intézményt, csaknem 20%‑kal magasabb, mint azon kutatóké, akik sosem dolgoznak külföldön. Sok ország számára ezen „otthon maradók” teljesítményének a nemzetközileg mobil kutatóik (akik elmennek és akik visszajönnek) teljesítményszintjére emelése lehetővé tenné a vezető kutatónemzetekhez való felzárkózást.

© OECD

Ez az összefoglalás nem hivatalos OECD fordítás.

Ez az összefoglalás abban az esetben másolható, ha megemlítésre kerül az OECD szerzői joga és az eredeti kiadvány címe.

A többnyelvű összefoglalások az eredetileg angol ill. francia nyelvű OECD kiadványok kivonatos fordításai.

Az OECD on-line könyvesboltban díjmentesen állnak rendelkezésre: www.oecd.org/bookshop

További információ kérhető a Közügyi és Kommunikációs Igazgatóság Jogi és Fordítási Csoportjától: [email protected], fax: +33 (0)1 45 24 99 30.

OECD Rights and Translation unit (PAC)
2 rue André-Pascal, 75116
Paris, France

Látogasson el honlapunkra: www.oecd.org/rights

OECD

Olvassa el a teljes angol nyelvű verziót az OECD online könyvtárában, az OECD iLibrary-n!!

© OECD (2013), OECD Science, Technology and Industry Scoreboard 2013, OECD Publishing.
doi: 10.1787/sti_scoreboard-2013-en

This is a required field
Please enter a valid email address
Approval was a Success
Invalid data
An Error Occurred
Approval was partially successful, following selected items could not be processed due to error