OECD Multilingual Summaries

Health at a Glance 2015

OECD Indicators

Summary in Hungarian

Egészségügyi körkép 2015

OECD‑mutatók

Összefoglalás magyarul

Az Egészségügyi körkép 2015 című kiadvány az OECD‑országok, a tagjelölt országok, valamint a legjelentősebb feltörekvő gazdaságok lakosságának egészségi állapotát és egészségügyi rendszereinek teljesítményét hasonlítja össze. Az idei kiadvány két új elemet is tartalmaz, melyek: az OECD‑országok komparatív teljesítményét összegző, egészségi állapotra és egészségügyi rendszerekre vonatkozó eredménymutatók (lásd az 1. fejezetben), valamint egy külön fejezet, amely az OECD‑országok gyógyszerkiadásai terén megfigyelhető legfrissebb trendeket tárgyalja. Az alábbiakban a kiadvány legfontosabb megállapításai olvashatók.

Az új gyógyszerek a gyógyszerkiadások növekedését eredményezik, ha a politika nem alkalmazkodik

• A gyógyszerekre fordított kiadások az OECD‑országokban mintegy 800 milliárd USD‑ra rúgtak 2013‑ban. Ez az összes egészségügyi kiadás átlagosan mintegy 20%‑át teszi ki, ha a kórházak gyógyszerfogyasztását is hozzáadjuk a kiskereskedelmi szektorban regisztrált gyógyszervásárlásokhoz.
• A kiskereskedelmi gyógyszerkiadások növekedése az elmúlt években az OECD‑országok zömében lelassult, míg a kórházak gyógyszerekre fordított kiadásai általában véve nőttek.
• A szűkebb rétegeket és/vagy komplex betegségeket célzó új, költséges, speciális gyógyszerek megjelenése új vitát indított a gyógyszerkiadások hosszú távú fenntarthatóságáról és hatékonyságáról.

A várható élettartam növekedése folytatódik, ám széles körű különbségek figyelhetők meg az egyes országok és szociodemográfiai csoportok között

• A várható élettartam folyamatosan nő az OECD‑országokban, évente átlagosan 3‑4 hónappal emelkedik. 2013‑ban a születéskor várható élettartam átlagosan 80,5 év volt, azaz 1970 óta több mint tíz évvel emelkedett. Japán, Spanyolország és Svájc vezető helyen áll abban a nyolc OECD‑országból álló csoportban, amelyben a várható élettartam immár meghaladja a 82 évet.
• Az elmúlt néhány évtizedben a várható élettartam a legjelentősebb feltörekvő gazdaságokban, mint például Indiában, Indonéziában, Brazíliában és Kínában is nőtt, és gyorsan közelít az OECD‑átlaghoz. Sokkal csekélyebb mértékű volt azonban a fejlődés például Dél‑Afrikában (főként a HIV/AIDS‑járvány miatt), valamint az Orosz Föderációban (főként a férfiak körében tapasztalható kockázatnövelő magatartások növekedése miatt).
• Az OECD‑országokban a nők várható élettartama 5 évvel magasabb a férfiakénál, bár ez a különbség 1990 óta 1,5 évvel csökkent.
• A legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők várható élettartama átlagosan hat évvel haladja meg a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezőkét. Ez a különbség különösen hangsúlyos a férfiak esetében, ahol az átlagos eltérés majdnem nyolc év.

Az OECD‑országokban még soha nem volt ilyen magas az orvosok és az ápolók száma

• Az orvosok és ápolók száma szinte minden OECD‑országban nőtt 2000 óta, mind abszolút számban, mind egy főre vetítve. Különösen gyors növekedés volt tapasztalható néhány olyan országban, ahol 2000‑ben még viszonylag alacsony volt az orvosok száma (pl. Törökországban, Koreában, Mexikóban és az Egyesült Királyságban), de azokban az országokban is erőteljes volt a növekedés, ahol már eleve viszonylag nagy számban dolgoztak orvosok (pl. Görögországban, Ausztriában és Ausztráliában).
• A növekedést a belföldi egészségügyi‑ és ápolóképző programokban résztvevő tanulók számának bővülése, valamint – a rövid távú igényekre reagálva – az OECD‑országokban dolgozó külföldön képzett orvosok és ápolók számának növekedése ösztönözte.
• Az OECD átlagát tekintve minden általános orvosra kettőnél több szakorvos jut. Az általános orvosok számának lassú növekedése számos országban aggályokat vet fel a teljes népesség elsődleges ellátáshoz való hozzáférésével kapcsolatban.

A zsebből fizetett kiadások továbbra is akadályozzák az ellátáshoz való hozzáférést

• Görögország, az Egyesült Államok és Lengyelország kivételével valamennyi OECD‑országban van univerzális egészségbiztosítás egy alapvető szolgáltatáskörre kiterjedően. Görögországban a gazdasági válság következtében a tartósan munkanélküliek és az egyéni vállalkozók körében sokaknak megszűnt az egészségbiztosítása. 2014 júniusától kezdődően azonban intézkedések születtek arra vonatkozóan, hogy az egészségbiztosítással nem rendelkezők is hozzáférhessenek a receptre felírt gyógyszerekhez és a sürgősségi ellátásokhoz. Az Egyesült Államokban a megfizethető ellátásról szóló törvény (Affordable Care Act) bevezetését követően az egészségbiztosítással nem rendelkező lakosság aránya a 2013‑ban regisztrált 14,4%‑ról 2014‑ben 11,5%‑ra csökkent, és ez a csökkenés 2015‑ben várhatóan tovább folytatódik.
• A háztartások zsebből fizetett kiadásai akadályozhatják az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. Az OECD‑országok átlagát tekintve az egészségügyi kiadások mintegy 20%‑át közvetlenül a betegek fizetik; ez az arány Franciaországban és az Egyesült Királyságban 10%‑nál kevesebb, míg Mexikóban, Koreában, Chilében és Görögországban több mint 30%. Görögországban a közvetlenül a háztartások által fizetett egészségügyi kiadások részesedése 2009 óta 4 százalékponttal nőtt az állami kiadások csökkentésével párhuzamosan.
• Az alacsony jövedelmű háztartások a magas jövedelmű háztartásoknál négyszer–hatszor nagyobb valószínűséggel számolnak be anyagi vagy egyéb okok miatt ki nem elégített szükségletekről az egészségügyi és a fogászati ellátás terén. Egyes országokban, mint például Görögországban a kielégítetlen egészségügyi ellátási szükségletekről beszámoló lakosság aránya a gazdasági válság idején több mint a duplájára nőtt.

Még mindig túl sok életet követel az, hogy az ellátás színvonala nem javul elég gyorsan

• Az életet veszélyeztető állapotok – mint például a szívroham és a sztrók – hatékonyabb kezelése az OECD‑országok zömében alacsonyabb halálozási rátákat eredményezett. 2003 és 2013 között a szívrohammal kórházba felvettek halálozási aránya átlagosan mintegy 30%‑kal, a sztrókkal felvetteké pedig mintegy 20%‑kal csökkent. Az eddigi eredmények ellenére azonban sok országnak még mindig van hová fejlődnie a sürgősségi ellátásban alkalmazott legjobb gyakorlatainak terén a szívrohamot és a sztrókot követő elhalálozás további csökkentése érdekében.
• A legtöbb országban a túlélési arány is javult számos ráktípus esetében a korábbi stádiumban történő diagnózisnak és a hatékonyabb kezelésnek köszönhetően. Mellrák és vastagbélrák esetében például az 1998 és 2003 közötti időszakban diagnosztizált és nyomon követett betegek ötéves relatív túlélési aránya az átlagos mintegy 55%‑ról több mint 60%‑ra nőtt a tíz évvel később (2008 és 2013 között) diagnosztizált és nyomon követett betegek körében. Számos ország, mint például Chile, Lengyelország és az Egyesült Királyság azonban még mindig le van maradva a különféle ráktípusok diagnózisát követő túlélés terén a legjobb eredményeket elérők mögött.
• Az elsődleges ellátás színvonala sok országban javult, amint ezt a krónikus betegségek miatti elkerülhető kórházi beutalások folyamatos csökkenése is mutatja. Ennek ellenére minden országnak van még hová javítania az elsődleges ellátást a költséges kórházi beutalások további csökkentése érdekében, tekintettel a népesség öregedésére, valamint az egy vagy több krónikus betegségben szenvedők növekvő számára.
• Az egészségügyi ellátás színvonalának mérésére a gyógyszerfelírási gyakorlatok is alkalmazhatók mutatószámként. Antibiotikumot például csak bizonyítékokon alapulóan szükséges esetben kellene felírni, hogy csökkenthető legyen az antimikrobális rezisztencia kialakulásának kockázata. Az antibiotikum‑fogyasztás összvolumene több mint négyszeres eltérést mutat a különböző OECD‑országok között; ezen belül Chilében, Hollandiában és Észtországban a legalacsonyabb, Törökországban és Görögországban pedig a legmagasabb a fogyasztás. A felesleges antibiotikum‑használat csökkentése sürgető, ugyanakkor összetett probléma. Kezeléséhez többszörösen összehangolt kezdeményezések szükségesek, melyekbe a felügyelet, a szabályozás, valamint a szakemberek és a betegek oktatása is beletartozik.