OECD Multilingual Summaries

OECD-FAO Agricultural Outlook 2014

Summary in Hungarian

OECD‑FAO mezőgazdasági kilátások 2014

Összefoglalás magyarul

A legfontosabb termények nemzetközi árai jelentős mértékben visszaestek a történelmi csúcsokról, főként a 2013–2014. évi rekordtermés eredményeképpen. Ezzel szemben a hús‑ és tejtermékárak történelmi csúcsokat döngetnek annak következtében, hogy kínálatuk a várakozások alatt maradt 2013‑ban. Az etanol és a biodízel világpiaci árai tovább csökkentek a 2011‑ben elért történelmi csúcsokhoz képest a két termék bőséges kínálata következtében.

A mezőgazdasági termékek iránti kereslet várhatóan erős marad, bár az elmúlt évtizedhez viszonyítva lassabb ütemű bővülésre van kilátás. A gabonafélék még mindig központi szerepet játszanak az emberi étrendben, ám a növekvő jövedelmek, az urbanizáció és a megváltozott étkezési szokások hozzájárulnak a fehérjében, zsírokban és cukorban gazdagabb étrendre való áttéréshez.

Az előrejelzések szerint a következő évtizedben az állattenyésztés és a bioüzemanyag‑gyártás növekedési üteme meghaladja majd a növénytermesztését. A globális mezőgazdasági termelés ilyen irányba változó szerkezete relatív eltolódást idéz elő az alapvető élelmiszertermények – például a búza és rizs – felől a durvaszemű gabonafélék és az olajos magvak irányába az élelmiszerek, takarmányok és bioüzemanyagok iránti kereslet kielégítése érdekében. A plusz termelés legnagyobb része olyan régiókból származik majd, ahol a meghatározó tényezők, mint például a földterületek és a víz rendelkezésre állása, valamint a politikai szabályozások a legkevésbé korlátozóak.

A terményárak várhatóan még egy‑két évig esni fognak, mielőtt a 2008 előttinél magasabb, ám a közelmúltbéli csúcsoknál jóval alacsonyabb szinten stabilizálódnak. A hús‑, tejtermék‑ és halárak várhatóan emelkedni fognak. Reálértéken számítva azonban mind a terményárak, mind az állati termékek árai csökkennek majd középtávon az előrejelzések szerint. A gabonafélék várható készlet/felhasználás hányadosa jelentősen megemelkedett, ami enyhítheti az árvolatilitás miatti aggályokat.

A világ halászati termelését elsősorban a fejlődő országok akvakultúrás termelésének növekedése határozza majd meg. Az erős kereslettel párosuló tartósan magasan költségek miatt a halárak jóval a történelmi átlagok felett alakulnak, visszafogva ezzel a fogyasztás növekedését a következő évtizedben. A termelésnövekedés főként az ázsiai és latin‑amerikai fejlődő országokból származik majd.

A kereskedelem növekedése folytatódni fog, bár az előző évtizedben mértnél lassabb ütemben. Az amerikai kontinens országai mind érték, mind volumen tekintetében megerősítik pozíciójukat domináns exportrégióként, míg Afrika és Ázsia növeli nettó importját az egyre bővülő kereslet kielégítése érdekében.

A mezőgazdasági és halászati piacokon a közelmúltban végrehajtott politikai reformoknak köszönhetően a kereslet‑kínálati fundamentumok már rugalmasabban reagálnak a piac jelzéseire, ám mindkettőt továbbra is erősen befolyásolják a politikák, mint például a termelői támogatás, az állami készletezés és a bioüzemanyag‑mandátumok. Emellett további politikai változások is folyamatban vannak. Tavaly elfogadták az Egyesült Államok 2014. évi Mezőgazdasági Törvényét és az Európai Unió közös agrárpolitikájának 2013. évi reformját, azonban a jelen előrejelzések nem veszik figyelembe rendelkezéseiket, mivel a megvalósítás részleteit még nem véglegesítették.

Gabonafélék A legfontosabb gabonafélék világpiaci árai már a tárgyalt időszak elején csökkenni fognak, fellendítve ezáltal a világkereskedelmet. A készletek az előrejelzések szerint emelkedni fognak; Ázsiában a rizskészletek rekordmagas szintet érhetnek el.

Olajos magvak Az olajos magvakkal bevetett termőföldterületek globális részesedése lassabb ütemben ugyan, de tovább nő, miközben a növényi olajok iránti tartós kereslet felfelé hajtja az árakat.

Cukor A 2013 végén bekövetkezett gyengülés után a nemzetközi cukorárak az erős globális kereslet hatására ismét emelkedésnek indulnak. A Brazíliából – a világ legnagyobb cukorexportőrétől – származó exportot az etanolpiac fogja befolyásolni.

Gyapot A felhalmozott globális készletek várható felszabadítása a fogyasztás fellendülését eredményezi alacsonyabb árak mellett, melyek 2023‑ra ismét emelkedésnek indulnak.

Bioüzemanyagok A bioüzemanyagok fogyasztása és előállítása várhatóan több mint 50%‑kal nő, mely növekedés legnagyobb részét a cukoralapú etanol és biodízel adja majd. Az etanol ára a nyersolaj árával párhuzamosan emelkedik, míg a biodízel ára inkább a növényi olaj árának alakulását követi.

Húsfélék Az erős ázsiai importkereslet, valamint az észak‑amerikai marhatenyésztés felélesztése elősegíti a húsárak emelkedését, a marhahúsár pedig rekordmagasságokba szökhet. A tárgyalt időszakban a szárnyashús a sertéshúst megelőzve a legnagyobb mértékben fogyasztott hústermékké lép elő.

Tejtermékek Az árak a jelenlegi magas szintekhez képest némileg visszaesnek a legnagyobb termelő országokban tapasztalt tartós termelékenységnövekedés és a Kínában újra beindult növekedés következtében. India az Európai Uniót megelőzve a világ legnagyobb tejtermelője lesz, és a tárgyalt időszakban jelentős soványtejpor‑exportőrré válik.

Halászat Az akvakultúrás termelés növekedése Ázsiában koncentrálódik majd. Továbbra is ez marad az egyik leggyorsabban bővülő élelmiszeripari szektor, melynek kibocsátása 2014‑ben meghaladja az emberi fogyasztásra szánt halászati termelését.

A Kilátások ezen kiadása Indiára, a világ második legnépesebb országára koncentrál, ahol nemcsak a gazdálkodók száma a legmagasabb, hanem az élelmezésbiztonság hiánya által sújtott embereké is. A Kilátások c. kiadvány viszonylag optimista képet fest India számára: az előrejelzés szerint fennmarad az egy főre vetített élelmiszer‑termelés és fogyasztás növekedése, melyben elsősorban a magasabb hozzáadott értéket termelő szektorok játsszák a fő szerepet.

Az új Nemzeti Élelmezésbiztonsági Törvény a valaha volt legnagyobb élelmezéshez való jogot biztosító program, melynek keretében az állam több mint 800 millió ember számára biztosít meghatározott mennyiségű gabonát támogatott áron (mintegy 90%‑kal a kiskereskedelmi ár alatt). Megvalósítása komoly kihívást jelent majd az ország számára.

A műtrágyák, rovarirtó szerek, vetőmagvak, víz és elektromos áram nagyobb fokú használatát, valamint a hitelfelvétel és a piaci ártámogatások nagyobb fokú igénybevételét ösztönző támogatások mind hozzájárultak az éves mezőgazdasági kibocsátás elmúlt évtizedben tapasztalt erőteljes növekedéséhez. Ezek a programok továbbra is elősegítik a termelés bővülését, lehetővé téve India számára az egy főre jutó élelmiszer‑termelés jelentős mértékű növelését, bár az erőforrások előteremtésével kapcsolatos, egyre növekvő nyomás a következő évtized folyamán az abszolút növekedési ráták csökkenéséhez vezet.

Az indiaiak étrendje diverzifikálódni fog, bár nagyrészt vegetáriánus marad. A gabonafélék fogyasztása várhatóan nő, de a tej és tejtermékek, hüvelyesek, gyümölcsök és zöldségek nagyobb arányú fogyasztása hozzájárul az élelmiszerben található tápanyagok megfelelőbb arányú beviteléhez. A hal egyre nagyobb mértékben jelent majd fontos fehérjeforrást, míg a húsfogyasztás, bár jelentős mértékben nő, még mindig az egyik legalacsonyabb arányt képviseli majd a világon.

A legnagyobb bizonytalanságokat India makrogazdasági teljesítménye, a hozamnövekedés fenntarthatósága és az állami programok megvalósíthatósága rejti.

A jelen Kilátásokban alapul vett makrogazdasági helyzet évi átlagos 2,2%‑os GDP‑növekedést feltételez az OECD‑országok esetében. A gazdasági kilátások számos feltörekvő gazdaság esetében erőteljesek, bár az előző évtizedhez képest kis mértékben lefelé módosítottak. Az afrikai gazdaságok zöme most is erőteljes növekedést mutat. Az amerikai dollár erősödése számos ország versenyképességére hatással lesz. A nyersolaj ára 2023‑ra feltehetően eléri a hordónkénti 147 USD‑t.