1887

OECD Multilingual Summaries

OECD-FAO Agricultural Outlook 2015

Summary in Hungarian

Cover
Olvassa el a teljes könyvet az alábbi témában:
10.1787/agr_outlook-2015-en

OECD‑FAO mezőgazdasági kilátások 2015

Összefoglalás magyarul

A termény‑ és állatitermék‑árak változatos trendeket mutattak 2014‑ben. A terményeken belül az egymást követő két évben elért bő terméshozam további nyomást gyakorolt a gabonafélék és az olajos magvak áraira. A szűkebb kínálat – melyet többek között az állatállomány megújítása és a járványok kitörése okozott – magasan tartotta a húsárakat, míg a tejtermékárak meredeken zuhantak alá a történelmi csúcsokról. 2015‑ben a rövid távú tényezők további kiigazítása várható, még mielőtt a kereslet‑kínálat középtávú mozgatórugói éreztetni kezdenék a hatásukat.

A következő tíz év folyamán az összes mezőgazdasági termék ára várhatóan csökkenni fog reálértéken számítva azzal párhuzamosan, ahogy az erősödő trendként jelentkező termelékenységnövekedés és alacsonyabb inputárak által elősegített termelésnövekedés meghaladja a lassuló keresletnövekedést. Bár ez összhangban van a hosszú távú csökkenő tendenciával, az előrejelzések szerint az árak magasabb szinten maradnak a 2007–2008‑as árcsúcsot megelőző évek árszintjénél. A keresletet visszafogja majd az alapvető élelmiszerek számos feltörekvő gazdaságban telítettséghez közelítő egy főre jutó fogyasztása és a globális gazdaság általában lassú fellendülése.

A kereslet terén a legnagyobb változások a fejlődő országokban tapasztalhatók, ahol a folytatódó, bár lassuló népességnövekedés, az egy főre jutó jövedelmek emelkedése és az urbanizáció mind növelik az élelmiszerek iránti keresletet. Az emelkedő jövedelmek étrendjük diverzifikálására ösztönzik a fogyasztókat, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy növelik állatifehérje‑fogyasztásukat a keményítőtartalmú élelmiszerekhez viszonyítva. Ennek következtében a hús‑ és tejtermékárak várhatóan viszonylag magasak lesznek a terményárakhoz képest; ugyanakkor a terményeken belül a takarmányozási célokra használt durvaszemű gabonafélék és olajos magvak árai emelkedni fognak az alapvető élelmiszerekéihez képest. Ezeket a strukturális tendenciákat bizonyos esetekben ellensúlyozzák az olyan specifikus tényezők, mint például a kukoricaalapú etanol iránti stagnáló kereslet.

Az alacsonyabb olajárak lefelé irányuló nyomást gyakorolnak az árakra, elsősorban az energia‑ és műtrágyaárakra gyakorolt hatásukon keresztül. Mindemellett az előre jelzett alacsonyabb olajárak mellett az elsőgenerációs bioüzemanyagok gyártása általában nem kifizetődő mandátumok vagy egyéb ösztönzők nélkül. A politikák várhatóan nem vezetnek a bioüzemanyag‑előállítás jelentős emelkedéséhez sem az Egyesült Államokban, sem az Európai Unióban. Másfelől viszont az etanol‑benzin kötelező keverési arányának növelése és az adókedvezmények biztosítása miatt Brazíliában várhatóan nő a cukoralapú etanol gyártása, Indonéziában pedig aktívan ösztönzik a biodízel előállítását.

Ázsiában, Európában és Észak‑Amerikában szinte kizárólag a hozamnövekedés eredményezhet termelésimennyiség‑növekedést a mezőgazdaságban, míg Dél‑Amerikában hozamnövekedést és a mezőgazdasági területek növekedését ígérik az előrejelzések. Afrikában mérsékelt termelésnövekedés várható, bár további beruházásokkal jelentős mértékben növelni lehetne a hozamokat és a termelési mennyiségeket is.

A mezőgazdasági termékek exportja az előrejelzések szerint kevesebb országra koncentrálódik, ezzel szemben az import sok országra kiterjedően erősebben szórtabbá válik. A tény, hogy csak viszonylag kevés ország látja el a globális piacokat bizonyos kulcsfontosságú terményekkel, növeli a piaci kockázatokat, többek között a természeti katasztrófákkal vagy a zavart okozó kereskedelmi intézkedések bevezetésével kapcsolatos kockázatokat is. Mindent összevetve a kereskedelem bővülése várhatóan lassúbb lesz, mint az előző évtizedben, de a globális termeléshez és fogyasztáshoz viszonyítva megőrzi stabil részesedését.

Az aktuális bázisvonal a világ mezőgazdasági piacainak alapvető keresleti és kínálati feltételeit mutatja. A Kilátások azonban számos bizonytalansági tényezőt is tartalmaznak, amelyek között sztochasztikus elemzéssel vizsgáltak is szerepelnek. Ha a hozamok, olajárak és a gazdasági növekedés történelmi változásait a jövőre vonatkozóan jelezzük előre, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy az elkövetkező tíz évben legalább egy súlyos sokk éri a nemzetközi piacokat.

Termékekre vonatkozó előrejelzések

  • Gabonafélék. A magas készletek és a csökkenő termelési költségek rövid távon még lejjebb nyomják a gabonafélék nominálárait, míg a tartós kereslet és az emelkedő termelési költségek középtávon valószínűleg ismét nominálár‑emelkedéshez vezetnek.
  • Olajos magvak. A fehérjetartalmú élelmiszerek iránti erős kereslet ösztönzőleg hat az olajos magvak termelésének további bővülésére. Ennek eredményeképpen az olajos magvakból származó összbevételben magas arányt foglal majd el az élelmezési célú komponens, ami kedvezően hat a szójababtermelés bővülésére, főként Brazíliában.
  • Cukor. A cukor iránti kereslet bővülése a fejlődő országokban elősegítheti az árak fellendülését az alacsony szintekről, ami újabb beruházásokat eredményezhet a szektorban. A piacot az határozza majd meg, hogy milyen a cukor és az etanol egymáshoz viszonyított profitabilitása Brazíliában, a világ legnagyobb cukortermelő országában, egyébként pedig változékony marad néhány fő ázsiai cukortermelő ország cukortermelési ciklusa miatt.
  • Húsfélék. A javuló árrésekre reagálva várhatóan nő az előállított hús mennyisége; a takarmányozási célú gabonafélék alacsonyabb ára előreláthatólag visszaállítja a profitabilitást a szektorban, amely az elmúlt évtized javarészében különösen magas és változékony takarmányárak mellett volt kénytelen működni.
  • Halászat. Az előrejelzések szerint a világ halászati termelése csaknem 20%‑kal bővül 2024‑re. Az akvakultúrás termelés 2023‑ban már előreláthatólag meghaladja a halászati termelés összvolumenét.
  • Tejtermékek. Az előrejelzések szerint a tejtermékek exportja továbbra is négy fő származási területre koncentrálódik, nevezetesen Új‑Zélandra, az Európai Unióra, az Egyesült Államokra és Ausztráliára, ahol csak korlátozott lehetőség van a belföldi kereslet növelésére.
  • Gyapot. Rövid távon az árak nyomottak lesznek annak köszönhetően, hogy a Kínai Népköztársaság (a továbbiakban: Kína) hatalmas készleteket hív le, de később helyreállnak, és a Kilátásokban tárgyalt időszak hátralévő részében viszonylag stabil szinten maradnak. A várakozások szerint 2024‑re a reál‑ és a nominálárak egyaránt a 2012–2014 közötti időszakban elért szint alatt maradnak.
  • Bioüzemanyagok. Az etanol és a bioüzemanyagok használata a következő évtizedben várhatóan lassabb ütemben fog növekedni. A termelési szinteket az előrejelzések szerint a legnagyobb előállító országokban alkalmazott politikák határozzák majd meg. Az alacsonyabb olajárak mellett a bioüzemanyag‑kereskedelem részesedése a globális termelés százalékában kifejezve jelentéktelen marad.

Brazília

A Kilátások idei kiadása kiemelten foglalkozik Brazíliával. Az ország egyike a világ tíz legnagyobb gazdaságának, emellett a világ második legnagyobb élelmiszer‑ és mezőgazdaságitermék‑szállítója. Brazília a világ első számító szállítójává válhat a további globális – elsősorban Ázsiából származó – kereslet kielégítésében.

A kínálat növekedését az előrejelzések szerint a termelékenység további növelése segíti elő, mely magasabb terméshozamot eredményez, illetve a legelők egy részének termőföldekké alakításával, valamint intenzívebb állattenyésztéssel jár együtt. A strukturális reformok bevezetése és a támogatás átirányítása a termelékenységet növelő beruházások – például az infrastruktúra‑fejlesztés – irányába ösztönöznék ezeket a lehetőségeket, csakúgy, mint a külföldi piacokhoz való hozzáférést javító kereskedelmi megállapodások.

Brazília óriási előrehaladást ért el az éhezés felszámolása és a szegénység csökkentése terén. A mezőgazdaság fejlesztése – mind az alapvető élelmiszerek, mind a magasabb értékű termékek, például a kávé, a kertészeti termékek és a trópusi gyümölcsök vonatkozásában – kiszélesíti a szegénység további csökkentésének lehetőségeit. E lehetőségek kiaknázásához a vidékfejlesztési politikák célzottabbá tétele szükséges.

Brazília mezőgazdasági termelésének növelése fenntartható módon valósítható meg. Míg a kínálat bővülése inkább a termelékenység fokozásából, semmint a területek növeléséből származik, a természeti erőforrásokra nehezedő nyomást várhatóan enyhíteni fogják a környezetvédelmi és természetmegóvási kezdeményezések, így többek között a fenntartható földművelési eljárásokhoz nyújtott támogatás, a természetes és degradált termőföldek legelőkké alakítása, továbbá a terményelőállító és állattenyésztő rendszerek integrálása.

© OECD

Ez az összefoglalás nem hivatalos OECD fordítás.

Ez az összefoglalás abban az esetben másolható, ha megemlítésre kerül az OECD szerzői joga és az eredeti kiadvány címe.

A többnyelvű összefoglalások az eredetileg angol ill. francia nyelvű OECD kiadványok kivonatos fordításai.

Az OECD on-line könyvesboltban díjmentesen állnak rendelkezésre: www.oecd.org/bookshop

További információ kérhető a Közügyi és Kommunikációs Igazgatóság Jogi és Fordítási Csoportjától: [email protected], fax: +33 (0)1 45 24 99 30.

OECD Rights and Translation unit (PAC)
2 rue André-Pascal, 75116
Paris, France

Látogasson el honlapunkra: www.oecd.org/rights

OECD

Olvassa el a teljes angol nyelvű verziót az OECD online könyvtárában, az OECD iLibrary-n!!

© OECD/FAO (2015), OECD-FAO Agricultural Outlook 2015, OECD Publishing.
doi: 10.1787/agr_outlook-2015-en

This is a required field
Please enter a valid email address
Approval was a Success
Invalid data
An Error Occurred
Approval was partially successful, following selected items could not be processed due to error