OECD Multilingual Summaries

OECD Digital Economy Outlook 2015

Summary in Hungarian

OECD digitális gazdasági kilátások 2015

Összefoglalás magyarul

A digitális gazdaság ma már a világgazdaság számtalan területét áthatja, és olyan különféle szektorokra van hatással, mint például a bankszektor, a kiskereskedelem, az energiaszektor, a közlekedés, az oktatás, a könyvkiadás, a média vagy az egészségügy. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT‑k) átalakítják a társas interakciók lebonyolításának és a személyes kapcsolatok ápolásának formáit, a vezetékes, a mobil és a szélessávú hálózatok összefonódnak, és egyre fokozódik a dolgok internetét (Internet of Things) alkotó eszközök és tárgyak összekapcsoltsága.

Hogyan aknázhatják ki maximálisan az OECD‑országok és a partnergazdaságok a digitális gazdaságban rejlő potenciált az innováció és az inkluzív növekedés ösztönzésére? Melyek azok a fejlődési folyamatok a digitális gazdaságban, amelyeket a politikai döntéshozóknak figyelembe kell venniük, és milyen felmerülő kihívásokat kell kezelniük?

A digitális gazdaság teljes potenciálja még koránt sincs kiaknázva

Az IKT‑termékek, és különösen az IKT‑szolgáltatások globális kereskedelme folyamatosan nő. A kutatás‑fejlesztésre fordított vállalati kiadások, valamint az IKT‑vonatkozású szabadalmak számának közelmúltbéli növekedése jól mutatja, hogy milyen fontos szerepet játszik az IKT‑szektor az innovációban. A szélessávú szolgáltatások piaca bővül, a vezeték nélküli szélessávúinternet‑előfizetések száma emelkedik (az OECD‑térségben az előfizetők száma már csaknem 1 milliárdra rúg), ami ellensúlyozza a vezetékestelefon‑előfizetők számának csökkenését. A száloptikás és a 4G hálózatok bevezetésének köszönhetően a kommunikációs hálózatok teljesítménye javul, miközben az árak csökkennek, különösen a mobil szolgáltatások esetében.

• Jelentős potenciál kínálkozik a vezetékes és mobil szélessávú infrastruktúrák lefedettségének növelésére és minőségének javítására. A vezetékes szélessávú hálózatok meghirdetett sebességének mérésére szolgáló új OECD‑módszertan segítséget nyújt majd abban, hogy a kormányok folytatni tudják az előrehaladást a dolgok internete irányába.
• Mivel a hálózatoknak egyre többi igényt kell kiszolgálniuk és több frekvenciaforrást kell a mobilkommunikációra kiosztani, szükségessé válik a vezetékes és a mobilhálózatok komplementaritásának vizsgálata. A vezetékes infrastruktúrák kritikus fontossággal bírnak a vezetékes forgalom tehermentesítése és felhordása, illetve a rendelkezésre álló frekvenciasáv jobb kihasználása szempontjából. A politikai döntéshozók jelenleg olyan innovatív engedélyezési konstrukciókat tesztelnek, amelyekkel növelhető lenne a frekvenciasáv használatának hatékonysága.
• Óriási potenciál kínálkozik arra, hogy a cégek az IKT‑k bevezetésének és alkalmazásának, valamint az internet használatának fokozásával fellendítsék a növekedést és az innovációt az összes szektorra kiterjedően. Míg az OECD‑országokban a cégek zöme rendelkezik szélessávú kapcsolattal (2014‑ben a 10 főnél többet foglalkoztató vállalkozások 95%‑a rendelkezett ilyennel), addig csak kevés cég használ vállalati erőforrás‑tervező szoftvert (31%) vagy felhőalapú szolgáltatást (22%), illetve kevés cég fogad elektronikus megrendeléseket (21%). Az egyes országok, valamint a kisvállalkozások és a nagyvállalatok közötti különbségek továbbra is jelentősek.
• Az együttműködő gyártási módszereken (például a közösségi finanszírozással működő platformokon és a közösségi gazdaságra épülő új platformokon) alapuló új üzleti modellek megkérdőjelezik a bevezetett piacokon érvényes szabályozásokat, és olyan egyensúlyteremtő politikai válaszokat követelnek, amelyek lehetővé teszik az innovációt, de ugyanakkor a közérdek védelmét is biztosítják.
• A további alkalmazási lehetőségek az egyének esetében is jelentősek. A fogyasztók csak kis részét adják az e‑kereskedelemnek, ugyanis az e‑kereskedelem mintegy 90%‑át vállalatok közötti tranzakciók teszik ki. A széles körű elterjedtség ellenére az internethasználat intenzitása továbbra is változó képet mutat, különösen a magasabb iskolai végzettséggel összefüggésbe hozott tevékenységek, mint például az elektronikus kormányzati ügyintézés, az e‑kereskedelem és az online bankolás esetében.

A gazdasági és a társadalmi fejlődés fellendítése nemzeti digitális programok révén

Az OECD‑országok kormányaiban egyre jobban tudatosul, hogy a digitális gazdaság fejlesztését stratégiai jelleggel kell végezni annak érdekében, hogy az előnyök minél szélesebb körre terjedjenek ki, és megoldást nyerjenek az olyan lényeges kihívások, mint a munkanélküliség és az egyenlőtlenségek csökkentése, valamint az emberek kiemelése a szegénységből. A jelenlegi nemzeti digitális stratégiák számos területtel foglalkoznak, többek között a vállalkozásindítással, a termelékenységnöveléssel, a közigazgatással, a foglalkoztatottsággal és az oktatással, az egészségvédelemmel és az elöregedéssel, a környezetvédelemmel és a fejlődéssel. Mindent összevetve, a kormányok egyre jobban felismerik, hogy az „internettel kapcsolatos politikai döntéshozatal” koherens, a kormányzás minden szintjére kiterjedő politikákon alapul.

• Az új üzleti modellek, az e‑kereskedelem, valamint az új együttműködő tudományos és közösségi hálózatok alapjául szolgáló infrastruktúrának kiváló minőségűnek és mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie, mégpedig versenyképes árakon.
• Mivel a digitális gazdaságban a versenyt számos jelentős átrendeződés nehezíti – többek között a műszaki konvergencia, az üzleti modellek integrálása a telekommunikációs szolgáltatók között és az új internetes szereplők –, a kormányoknak annak érdekében is cselekedniük kell, hogy megvédjék a versenyt, csökkentsék a piaci belépést gátló mesterséges akadályokat, és megerősítsék a szabályozások koherenciáját. A mobilpiacok összevonásának nem szabad csökkenteni az innovációt vagy más szereplők versenylehetőségeit.
• Az IKT‑k fokozottabb alkalmazásának ösztönzése elengedhetetlen, különösen a kormányzati szervek és a vállalkozások, többek között a kis‑ és középvállalkozások körében.
• Bizalmat kell teremteni az online hálózatok, szolgáltatások és alkalmazások megbízhatósága és biztonságossága iránt, a felhasználókat pedig biztosítani kell személyes adataik és fogyasztói jogaik védelméről. Az OECD felszólította a vezetőket és a döntéshozókat, hogy a digitális biztonság és az adatvédelmi kockázatok kezelésének kérdését építsék be szélesebb körű gazdasági és társadalmi kockázatkezelési keretrendszereikbe, és ne külön műszaki és jogi problémákként kezeljék ezeket a kérdéseket. A kiberbiztonsági stratégiákat nemzeti adatvédelmi stratégiákkal szükséges kiegészíteni az adatvédelmi kérdések összehangolt, holisztikus kezelése érdekében, valamint azon korlátok meghatározásáért, amelyeket a társadalom még hajlandó elfogadni a kollektív közérdekek szolgálata érdekében.
• Az információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatos oktatás, képzés és átképzés révén el kell látni az embereket az IKT‑k hatékony használatához, valamint az online közösségi és gazdasági tevékenységeikhez kapcsolódó kockázatok kezeléséhez szükséges készségekkel, szem előtt tartva a vállalkozásindítás, a foglalkoztatottság és az e‑bevonás ösztönzését.
• Nagyon fontos ugyanakkor felismerni a digitális átállás potenciálisan kártékony hatásait is. A kormányoknak elő kell segíteniük a munkavállalók átmenetét az új típusú digitális munkakörökbe.

Az internet szabályozása: az elkövetkező évek politikai prioritása

Az internet közössége javaslatot dolgoz ki arra vonatkozóan, hogy az internet műszaki erőforrásainak felügyelete kerüljön át az Egyesült Államok kormányától a több érdekelt felet tömörítő globális közösséghez. Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2015 szeptemberében adja ki a 2015 utánra szóló fejlesztési programot. Az ebben megfogalmazott fenntartható fejlődési célok között valószínűleg az is szerepel, hogy az inkluzív és globális digitális gazdaság megteremtése érdekében növelni szükséges az IKT‑khez és az internethez való hozzáférést. A több érdekelt fél által irányított Internetszabályozási Fórum (IGF) mandátumának megújítására 2015 decemberében kerül sor.

Ezen kezdeményezések hátterében az internet nyitottságának megőrzése iránti sarkalatos igény áll. Az internet mint nyílt platform, ahol a vállalkozások, állampolgárok és kormányzatok spontán módon újíthatnak és fejleszthetnek alkalmazásokat és szolgáltatásokat, már számos innovációt eredményezett a digitális gazdaságban. Az elmúlt években azonban aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az internet nyílt és decentralizált architektúrája, valamint a határokon átnyúló szabad adatáramlás által biztosított gazdasági és társadalmi előnyökre közvetlen vagy közvetett hatással lehetnek az olyan kérdések, mint a territoriális útválasztás, a helyi tartalom‑ vagy adattárolási követelmények, a hálózati semlegesség, a többnyelvű doménnevek egyetemes elfogadottsága, valamint az alternatív hálózatok létrehozása.

A miniszterek és más magas rangú érdekelt felek az OECD soron következő, 2016. évi Miniszteri Találkozóján tárgyalnak majd a nyílt internet előnyeiről és kockázatairól, a globális összekapcsolhatóság más kulcsfontosságú kérdéseiről, a dolgok internetéről, az innovációt ösztönző és a digitális gazdaságba vetett bizalom megteremtését célzó keresletoldali kezdeményezésekről, valamint arról, hogy milyen módon ösztönözhető a digitális gazdaság előnyeinek maximális kiaknázását lehetővé tevő munkahelyteremtés és készségfejlesztés.