OECD Multilingual Summaries

Perspectives on Global Development 2017

International Migration in a Shifting World

Summary in Hungarian

A globális fejlődés kilátásai 2017

Nemzetközi migráció egy változó világban

Összefoglalás magyarul

A globális gazdasági fejlődés fellendíti a migrációt

2015‑ben mintegy 243 milliót tett ki azon emberek száma, akik másik országban éltek, mint ahol születtek. Ezek az emberek az 1995‑ben mért 2,7%‑hoz képest ma már a világ népességének 3,3%‑át adják. A globális gazdasági tevékenységnek az elmúlt két évtizedben megfigyelhető fejlődő (alacsony és közepes jövedelmű) országok felé történő eltolódása nem járt együtt a migráció ezen országok irányába történő párhuzamos eltolódásával. A jelentés új megközelítést alkalmazva három csoportba sorolja be az országokat annak vizsgálatára, hogy miként hat a vagyonáthelyeződés a migrációra, és rámutat, hogy a migránsokat mégis inkább a magas jövedelmű tradicionális célországok vonzzák. 1995 és 2015 között az ezen országokba bevándorlók száma 13 százalékponttal nőtt, így a világ összes bevándorlójának csaknem kétharmadát adták. A nemzetközi migrációt emellett a fejlődő országok gazdasági fejlődése is fellendíti, mivel egyre több embernek állnak rendelkezésére a kivándorláshoz szükséges anyagi források.

Az embereket nem pusztán a magasabb jövedelmek vonzzák ezekbe a célországokba, hanem a nagyobb jólét is. Bár számos fejlődő országban következett be fejlődés, a magas jövedelmű országokhoz viszonyított jövedelemkülönbségek folyamatosan nőnek, és hatalmas különbségek figyelhetők meg a jólét terén is. A tradicionális célországokban már ott élő bevándorlói hálózatok (család, barátok és a közösség) szintén elősegítik a migráció költségeinek csökkentését, ezáltal erősítik a bevándorlók mindössze néhány preferált célhelyszínen való koncentrálódását.

A közpolitikák szintén befolyással vannak a migrációra. A migrációs politikák mellett számos más politika is többféle, sokszor komplex módon befolyásolja a migrációs áramlásokat és mintákat. Ezek megismerése elengedhetetlen ahhoz, hogy a migráció előnyei maximálisan kiaknázhatók, a költségei pedig minimálisra csökkenthetők legyenek mind a származási országok, mind a célországok, valamint maguk a migránsok számára is.

Bár a nemzetközi migránsok nagy része önkéntesen vándorol el hazájából, egy részüket fegyveres konfliktus vagy erőszakos cselekmények kényszerítik erre. 2015 végére a menekültek száma elérte a 16,1 milliót. Más nemzetközi migránsokkal ellentétben a menekültek zömét – 87%‑ukat – a fejlődő országok fogadják be.

A migráció mint a fejlődés hajtóereje

A nemzetközi migráció lehetőséget is jelent a származási‑ és a célországok, valamint maguk a migránsok számára egyaránt. A migráció előnyeit azonban még nem sikerült teljes körűen kiaknázni, és sokat kell még tenni az egyre mobilabb világ gyümölcseinek learatásához. Egy olyan világban, ahol több ember vágyik kivándorolni, mint amennyi ténylegesen megteheti, háromágú megközelítés alkalmazásával kell biztosítani, hogy a migráció a fejlődés hajtóereje lehessen.

Az első ág: a politikák kialakításánál figyelembe kell venni a fejlődés dimenzióját

Bár a migráció nem előfeltétele a fejlődésnek, mégis jelentősen hozzájárulhat a származási‑ és a célországok fejlődéséhez egyaránt. A politikai döntéshozóknak olyan migrációs és fejlesztési stratégiákat kell kidolgozniuk, amelyek révén csökkenthetők a humán mobilitás okozta költségek, ugyanakkor maximálisan kiaknázhatók e mobilitás előnyei.

A származási országok politikai célkitűzései között szerepel többek között a hazautalások költségeinek csökkentése és produktív beruházások irányába történő terelésük, a diaszpórák bevonása a fejlesztési kezdeményezésekbe, a kivándorlók visszavonzása és visszaintegrálása, valamint támogatás nyújtása a hátramaradt családok számára. Ha az országok aggódnak a magas migrációs ráták miatt, akkor meg kell kettőzniük a hazai feltételek javítására irányuló erőfeszítéseiket, különösen a megfelelő munkahelyek létrehozása és a jólét javítása tekintetében.

A bevándorlókat fogadó országok intézkedései között szerepel többek között a munkaerőpiaci feltételek javítása, az informális szektor méretének csökkentése, a fiskális alap kiszélesítése, a pénzügyi piacok megerősítése a bevándorlás gazdasági előnyeinek maximális kiaknázása érdekében, az integráció és a társadalmi kohézió erősítése nyelvoktatás biztosítása révén, oktatás és egészségügyi ellátás biztosítása a bevándorlók számára, a bevándorlók jogainak védelme bevándorlói státuszuktól függetlenül, valamint a bevándorlással kapcsolatos közvélekedés megváltoztatását elősegítő kommunikációs stratégiák kidolgozása.

A különféle szektorok politikai döntéshozóinak emellett a migrációs politikák és az egyéb közpolitikák közötti kölcsönös összefüggést is jobban számításba kell venniük a migráció fejlesztési stratégiáikba való integrálása révén.

A második ág: a politikai és az intézményi koherencia elősegítése

A politikai döntéshozóknak a közkezdeményezések hatékonyabb összehangolására kell törekedniük, hogy a migráció nagyobb mértékben járulhasson hozzá a fejlődéshez. Az erősebb politikai koherencia segíthet a politikai kompromisszumok olyan módon történő kiegyensúlyozásában, hogy azok figyelembe vegyék az összes érdekelt, különösen a bevándorlók igényeit és jólétét.

A belföldi politikai és intézményi koherencia eléréséhez olyan mechanizmusokat kell bevezetni, amelyek elősegítik a kormányzaton belüli koordinációt, ösztönzik a helyi kezdeményezéseket (hiszen sokszor éppen a helyi hatóságok töltenek be vezető szerepet a bevándorlás kezelésében), valamint elősegítik a bevándorlásban és a fejlesztésben érdekelt nem kormányzati szereplőkkel folytatott konzultációt és partnerségeket.

Az egyik ország politikái más országokba is átgyűrűznek. A magas jövedelmű országok kereskedelmi protekcionizmusa például – különösen a mezőgazdasági és a textilipari szektorban – gátolja az alacsony bérszínvonalú országok fejlődését, ezáltal közvetetten hozzájárul a fejlődő országokból származó migrációs nyomás növeléséhez. A politikai döntéshozóknak ezért ezeket a kompromisszumokat is figyelembe kell venniük politikáik koherensebbé tételéhez.

A harmadik ág: a nemzetközi együttműködés erősítése

A jelenlegi és a jövőbeli migrációs kihívások kezeléséhez a nemzetközi közösségnek az együttműködési mechanizmusok megerősítésére kell törekednie.

A bilaterális megállapodások növelhetik a migráció előnyeit és hatékonyságát. Jó példák erre a vízumok számát mindkét országban a változó helyzethez igazító vízummegállapodások, a képesítések kölcsönös elismerését célzó és a képesítési keretrendszerekkel kapcsolatos megállapodások, a készségek fejlesztését célzó partnerségek, valamint a nyugdíjak hordozhatósága.

A regionális mobilitás ösztönzése érdekében az országok a szabad mozgást is beépíthetnék regionális kereskedelmi megállapodásaikba, a regionális munkaközvetítők pedig a más országokban elérhető munkákról is tájékoztathatnák a munkavállalókat.

A nemzetközi migráció globális szintű kezelése jelenleg korlátozott mértékű. A migrációs vonatkozású célkitűzések fenntartható fejlődési célokba való beépítése olyan kötelezettségvállalásokat teremtene, amelyeket multilaterális, regionális és nemzeti szinten is figyelemmel lehetne kísérni. A várhatóan 2018‑ban elfogadásra kerülő Globális Menekültügyi Egyezmény (Global Compact on Refugees), valamint a biztonságos, rendezett és szabályozott migrációt segítő globális egyezmény (Global Compact for Safe, Orderly and Regular Migration) ugyancsak üdvözlendő kiegészítői lennének a globális irányítási architektúrának.

A menekültválság kezelése nagyobb nemzetközi szolidaritást kíván meg. A magas jövedelmű országoknak többféle módon is segítséget kell nyújtaniuk a menekülteket befogadó országoknak, például nagyobb mértékű finanszírozás biztosításával, letelepedési megállapodások kidolgozásával, valamint azáltal, hogy nagyobb hozzáférést biztosítanak a menekültek számára az alternatív módszerekhez (pl. munkavállalási célú migráció, diákvízumok).

A migráció a globalizáció egyik fontos dimenziója, amely a jövőben még fontosabbá válik. Ezért hatékonyabban felhasználható adatokra, több kutatásra és bizonyítékokra épülő politikai cselekvésre van szükség. A nemzetközi közösségnek olyan tartós megoldásokat kell keresnie, amelyek kezelni tudják az egyre mobilabbá váló világ támasztotta kihívásokat, és amelyek megoldást jelentenek az olyan helyzetekre, melyek elkeseredett emberek egész áradatát késztetik a háborúk előli menekülésre. Rengeteg teendő van még a fenntartható fejlődés elősegítése és a migráció fenntartható fejlődéshez való hozzájárulásának kiaknázása terén.