OECD Multilingual Summaries

International Migration Outlook 2018

Summary in Hungarian

Nemzetközi migrációs kilátások 2018

Összefoglalás magyarul

Fő trendek

Az előzetes adatok szerint az OECD‑országokba 2017‑ben kevéssel több mint 5 millió új állandó legális bevándorló érkezett. 2011 óta ez az első olyan adat, amely a területre irányuló migráció csökkenését jelzi (mintegy 5%‑os csökkenés 2016‑hoz viszonyítva). Ez azonban a 2017‑ben menekültként elismertek számában beállt jelentős csökkenésnek tudható be, míg a többi migrációs kategóriában stabil szinten maradás vagy növekedés volt megfigyelhető.

Az OECD‑országokban benyújtott menedékkérelmek rekordmagas száma által jellemzett két évet követően 2017‑ben jelentős visszaesés volt megfigyelhető: a kérelmek száma 1,23 millióra csökkent. Ez a szám azonban még így is jóval meghaladja a bármely korábbi évben regisztráltat 2015‑öt megelőzően. Az első három származási ország Afganisztán, Szíria és Irak volt. 2017‑ben az OECD‑tagországok közül az Egyesült Államokban adták be a legtöbb menedékkérelmet (330 000 kérelem), ezt Németország követi 198 000 kérelemmel.

Az állandó bevándorlók csaknem 40%‑át adó családi migráció (család‑újraegyesítés és családalapítás, valamint a kísérő családtagok) továbbra is az OECD‑térségbe irányuló legjelentősebb migrációs csatorna maradt. Az ebben a kategóriában a 2015–2016 közötti időszakban megfigyelt meredek emelkedés a 2010‑ben kezdődött csökkenést fordította vissza.

A Kilátások c. kiadvány az idén először összevont számot is tartalmaz az OECD‑országokba irányuló ideiglenes munkavállalási célú migráció összes kategóriájára vonatkozóan. Ezek a kategóriák tartalmazzák a nemzetközileg toborzott idénymunkásokat és más ideiglenes külföldi munkavállalókat, a munkáltatójuk által helyi szerződések alapján más EU‑országokba küldött EU‑munkavállalókat (kiküldött munkavállalókat), valamint a vállalaton belül áthelyezetteket. 2016‑ban összességében több mint 4,2 millió ideiglenes külföldi munkavállalót regisztráltak az OECD‑ben, ami 11%‑os növekedésnek felel meg az előző évhez viszonyítva. Az ideiglenes külföldi munkavállalók vonatkozásában a fő befogadó országok Lengyelország (672 000 fő, elsősorban Ukrajnából) és az Egyesült Államok (660 000 fő, a fő származási ország India).

Mintegy 3,3 millió nemzetközi diák tanult a felsőoktatásban az OECD‑országokban; ez 8%‑os növekedést jelent az előző évhez képest. Az Egyesült Államokban megfigyelhető legfrissebb trendek azonban a tanulmányi tartózkodási engedélyek számának erős csökkenését jelezték 2016‑ban (–27%). Általánosságban elmondható, hogy a nemzetközi diákok 9%‑át adták a 2015‑ben az OECD‑országok felsőoktatási intézményeiben tanuló összes diáknak. A mesterképzésen tanuló összes diák 14%‑át, illetve a doktori képzésen tanulók 24%‑át képviselik.

Az OECD‑országok átlagát tekintve a bevándorlók foglalkoztatottsági rátája 2017‑ben 1 százalékponttal, 67,1%‑ra nőtt. Az átlagos munkanélküliségi ráta 1 százalékponttal, 9,5%‑ra csökkent, a bevándorlók és a helyben született társaik munkanélküliségi rátájában mutatkozó különbség pedig 3 százalékpontra csökkent 2017‑ben. Ez a fejlemény részben az egyes EU‑országokban bekövetkezett jelentős javulásnak volt köszönhető.

Ami a politikai oldalt illeti, a magasan képzett külföldiek migrációs csatornáit számos országban tovább finomítják, ennek keretében kiigazítják az állandó programok kiválasztási kritériumait, és felülvizsgálják az ideiglenes programok feltételeit. Folytatódik a startup‑vízumok számának növekedése, a befektetői programokat pedig felülvizsgálják, és feltételeiket megszigorítják. A család‑újraegyesítési jogosultság szintén a politikai kiigazítások egyik területét képezi.

A közelmúltban érkezett menekültek hatása a munkaerőpiacra

Az európai országok egészét tekintve a közelmúltbéli menekült‑beáramlásnak a munkaképes korú lakosságra gyakorolt becsült relatív hatása az előrejelzések szerint maximum 0,4%‑ot ér el 2020 decemberére. A munkaerőt illetően, mivel a menekültek részvételi aránya a befogadó országban való tartózkodásuk korai időszakában jellemzően alacsony, az összesített nettó hatás a becslések szerint nagyságrendileg még kisebb, 0,25%‑nál is alacsonyabb lesz 2020 decemberére.

A legnagyobb összesített hatásokkal érintett országokban a hatás a munkaerőpiac bizonyos szegmenseiben valószínűleg sokkal nagyobb lesz, főként az alacsonyan képzett fiatal férfiak körében. Mivel ez a népességcsoport a legtöbb befogadó országban már amúgy is sérülékeny, jól célzott intézkedések szükségesek ahhoz, hogy megfelelő támogatásban részesülhessenek.

A külföldi munkavállalók illegális foglalkoztatása

A külföldi munkavállalók illegális foglalkoztatása vagy a migrációs, vagy a munkaügyi szabályok be nem tartásából eredhet. E probléma kezelése ezért egyszerre gazdaságpolitikai és migrációs politikai célkitűzés.

Következésképpen az OECD‑országoknak a rendészeti szerveik közötti együttműködés és koherencia javítására kell törekedniük. Ezenkívül figyelemfelhívást kell végezniük a munkáltatók és a munkavállalók körében egyaránt, továbbá a bevándorló munkavállalók illegális foglalkoztatásának elkerülését célzó intézkedések részeként hatékonyabb státuszellenőrző rendszereket kell alkalmazniuk. Azonban amikor a külföldi munkavállalók illegális foglalkoztatása kiemelt fontosságú kérdéssé válik vagy strukturálisnak tekinthető, fontolóra vehető a szabályozási programok bevezetése. Gondos megtervezésüket a legális munkaerőpiaci migrációs csatornák megfelelő módosításainak és erősebb rendészeti intézkedéseknek kell kísérniük. Végezetül pedig a külföldi munkavállalók illegális foglalkoztatása elleni küzdelmet felvevő politikákat nemcsak nemzeti és szektorális szinten, hanem nemzetközi szinten is alkalmazni kell.

Fő megállapítások

A bevándorlók munkaerőpiaci integrációja

• 2016 és 2017 között a bevándorlók munkanélküliségi rátája az OECD‑ben több mint 1 százalékponttal, 9,5%‑ra csökkent, a foglalkoztatottsági rátájuk pedig 65,5%‑ról 67,1%‑ra nőtt. A javulás a külföldön született nők esetében markánsabban jelentkezett.
• Bizonyos bevándorlói csoportok esetében különösen magas a foglalkoztatottsági ráta. Az Európai Unióban például az EU‑s bevándorlók foglalkoztatottsági rátája 5 százalékponttal magasabb a helyben születettekénél. Az Egyesült Államokban a mexikói és az afrikai bevándorlók évek óta most először szárnyalták túl az ázsiai bevándorlókat 1, illetve 3 százalékponttal.
• Az OECD‑országokban folytatódik az újonnan érkezett bevándorlóknak és menekülteknek szóló integrációs programok megalkotása, főként a nyelvtanulásra és a szakképzettség‑szerzésre koncentrálva. Ezenkívül számos ország vezetett be intézkedéseket a legsérülékenyebbeket célzóan, különös tekintettel a kísérő nélkül érkező kiskorúakra és gyerekekre, akik későn kerülnek be az oktatási rendszerbe.

A menekültek hatása a munkaerőpiacra

• 2014. január és 2017. december között 4 millió új menedékkérelmet adtak be az európai országokban, háromszor annyit, mint az előző négy éves időszakban. Ugyanezen időszak alatt (2014–2017) mintegy 1,6 millió fő részesült valamilyen formájú védelemben.
• Az európai országok egészét tekintve a közelmúltbéli menekült‑beáramlásnak a munkaerőre gyakorolt relatív hatása a becslések szerint meglehetősen kicsi lesz, maximum 0,25%‑ot érhet el 2020 decemberére. A leginkább érintett országokban (Ausztria, Németország, Svédország) bizonyos csoportok (az alacsonyan képzett fiatal férfiak) azonban jobban kitettek a hatásnak.
• A bevándorlók származási országukba történő visszaküldésének hiányában az elutasított menedékkérők összes száma 2020 végére elérheti az 1,2 milliót. Az informális munkaerőpiacra gyakorolt hatást az önkéntes visszatérők aránya, valamint a rendészeti intézkedések hatékonysága fogja meghatározni.

Külföldi munkavállalók illegális foglalkoztatása

• A külföldi munkavállalók illegális foglalkoztatása a legnagyobb valószínűséggel a viszonylag fiatal férfiakat érinti. Az illegális foglalkoztatás által leginkább érintett szektorok a mezőgazdaság, az építőipar és a háztartási szolgáltatások.