OECD Multilingual Summaries

Development Co-operation Report 2016

The Sustainable Development Goals as Business Opportunities

Summary in Hungarian

Cover
Olvassa el a teljes könyvet az alábbi témában:
10.1787/dcr-2016-en

Fejlesztési együttműködés – 2016. évi jelentés

A fenntartható fejlődési célok mint üzleti lehetőségek

Összefoglalás magyarul

A 2030‑ig szóló Fenntartható fejlesztési program és az abban foglalt 17 fenntartható fejlődési cél elfogadásával a világ immár a történelem legambiciózusabb, legsokszínűbb és legegyetemesebb fejlesztési tervével rendelkezik. A célokban megtestesülő kihívások leküzdéséhez a globális közösségnek messze többet kell nyújtania az éves szinten mintegy 135 milliárd USD‑t kitevő hivatalos fejlesztési támogatásnál. A fejlődő országokban a fenntartható fejlődési célok megvalósításához szükséges beruházás éves nagyságrendje becslések szerint 3,3‑4,5 billió USD közé tehető. Azok az intézkedések, amelyek azt szolgálják, hogy a globális felmelegedés mértéke maximum 1,5 °C‑kal haladja meg az ipari forradalom előtti szintet, csak a fejlett országoktól évente mintegy 100 milliárd USD ráfordítást igényelnek 2020‑ig. Ugyanakkor az új célok egyértelművé teszik, hogy a fenntartható fejlődés kihívásai többé már nem pusztán arra szorítkoznak, hogy mi történik a szegény országokban, hanem mindnyájunk számára kihívást jelentenek. Ezen globális és egymással összefüggő problémák leküzdéséhez az érdekeltek rendkívül széles körének összefogása szükséges, melyben a magánszektornak sarkalatos szerepet kell vállalnia.

A fenntartható fejlődésbe történő befektetés okos befektetés

A fenntartható fejlődési célok jó üzleti lehetőséget jelentenek. A 2016. évi fejlesztési együttműködési jelentés világossá teszi, hogy a fenntartható fejlődésbe történő befektetés okos befektetés. A fenntarthatóságot az üzleti modelljükbe beépítő cégek nyereségesek és sikeresek; pozitív tőkemegterülést érnek el az alacsonyabb kockázatokból, a piacok és a portfóliók diverzifikálásából, a magasabb árbevételből, az alacsonyabb költségekből, valamint a nagyobb megtérülést biztosító termékekből adódóan. A fejlődő országokban tett beruházásokra – még a legkevésbé fejlettekben tettekre is – egyre inkább üzleti lehetőségként tekintenek, a kapcsolódó kockázatok ellenére is. Másrészt ezek a cégek munkahelyeket, infrastruktúrát és szociális szolgáltatásokat biztosítanak, innovációt végeznek. A jelentés öt lehetséges utat vizsgál meg, amelyek alkalmazásával kiaknázható a privát szektor hatalmas partneri potenciálja a fenntartható fejlődési célok megvalósításában, a fenntartható fejlődés támogatásához szükséges megfelelő mennyiségű és minőségű befektetés révén.

Öt lehetséges út a fenntartható fejlődési célok megvalósítása felé

  • 1. A fejlődő országokba irányuló legnagyobb nemzetközi tőkeáramlást vitathatatlanul a közvetlen külföldi tőkebefektetés jelenti, melyet az egyik leginkább fejlődésbarát privát beruházási forrásnak is tartanak. A közvetlen külföldi tőkebefektetés munkahelyeket teremthet, bővítheti a termelőkapacitást, új nemzetközi piacokhoz biztosíthat hozzáférést a helyi cégeknek, továbbá hosszú távon pozitív hatásokkal járó technológiatranszfert hozhat magával. Sokan arra számítanak, hogy ezek a tőkeáramlások jelentős szerepet játszanak majd a fenntartható fejlődési célok kapcsán jelentkező finanszírozási szakadék áthidalásában. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) szerint a nemzetközi közösség összehangolt munkájával 2030‑ra megnégyszereződhetnek a közvetlen külföldi tőkebefektetések, különösen a szerkezetileg gyenge országokban. Némi aggodalomra adhat azonban okot, hogy a globális tőkeáramlások lassulni kezdtek, miközben nő a gazdasági sérülékenység. A 2. fejezet arra figyelmeztet, hogy a közvetlen külföldi tőkebefektetések lelassulása, vagy akár irányváltása súlyos negatív következményekkel járhat a fejlődő és a nemzetközi befektetési piacokra nézve egyaránt. A fejlesztési stratégiáknak a magánbefektetések és a fejlesztési együttműködés egymást kiegészítő és kölcsönösen megerősítő tulajdonságaira építése segíthet a közvetlen külföldi tőkebefektetési trendek ciklikus jellegének és ingadozásainak kiegyenlítésében.
  • 2. A vegyes finanszírozás – közpénzek stratégiai célú felhasználása például kockázatmentesítő eszközök nyújtására a magánbefektetők számára – drámai mértékben növelheti a fejlesztésbe tett befektetések mértékét. A vegyes finanszírozás hatalmas, jórészt kiaknázatlan potenciált kínál a köz‑, a jótékonysági‑ és a magánszereplők számára ahhoz, hogy együttműködve drámai mértékben megnövelhessék a fejlődő országokban tett befektetések arányát. Ez a potenciál abban rejlik, hogy a vegyes finanszírozás képes megszüntetni azokat az akadályokat, amelyek meggátolják, hogy a magánbefektetők azokat a szektorokat és országokat vegyék célba, amelyeknek sürgősen további beruházásokra van szükségük. A fenntartható fejlődési célok megvalósítását szolgáló társadalmi és gazdasági fejlődés felgyorsítása érdekében bővíteni kell a vegyes finanszírozást, ám ezt szisztematikusan, bizonyos kockázatokat elkerülve kell megtenni. A 3. fejezet azt vizsgálja közelről, hogy hogyan szabadíthatók fel erőforrások a fejlesztési és a jótékonysági finanszírozás alkalmazásával a gazdaságokat, társadalmakat és életeket átalakító potenciállal rendelkező ötvözési mechanizmusok révén. Megjegyzi, hogy bár a köz‑ és a magánfinanszírozás ötvözése nem újkeletű koncepció, mindeddig mégis csak marginális szerephez jutott.
  • 3. A jelentés 4. fejezete az állami szektor beavatkozásainak a magánberuházásokra gyakorolt mobilizációs hatásának figyelésére és mérésére irányuló munkát ismerteti. Ez várhatóan fontos eleme lesz az új „fenntartható fejlődésre fordított összes hivatalos támogatás” keretrendszernek, mely fontos információkat nyújt majd a finanszírozási stratégiákról és a legjobb gyakorlatokról, elősegítve a fenntartható fejlődési célok megvalósítását támogató fejlesztési finanszírozás vonzását. Egy közelmúltbéli OECD‑tanulmány igazolta a garanciák, a szindikált hitelek és a kollektív befektetési formákban való részesedések közvetlen mobilizációs hatására vonatkozó adatgyűjtés és adatmérés megvalósíthatóságát; már folyik a más pénzügyi eszközökre vonatkozó hasonló metodikák kidolgozására irányuló munka. Még mindig sok azonban a tennivaló, különösen az állami beavatkozásoknak a globális célok elérésére és a klímaváltozás kezelésére gyakorolt közvetett – vagy más szóval „katalitikus” – hatásának mérését szolgáló módszerek kidolgozása terén. A koherencia biztosítása érdekében az OECD összehangolja erőfeszítéseit a más fórumokon folyó munkával.
  • 4. A valóban fenntartható és inkluzív fejlődésnek minden állampolgár javát kell szolgálnia – különösen a legszegényebbekét, a leginkább marginalizáltakét és a legsérülékenyebbekét. A társadalmi célú befektetések az elmúlt évtizedben a vállalkozások által a világ legszegényebb és leginkább marginalizált lakosai számára biztosított előnyök növelésének innovatív eszközeivé váltak. A mérhető társadalmi és pénzügyi megtérülést generáló vállalatok hatékonyabbá, innovatívabbá, elszámoltathatóbbá és nagyobb léptékűvé tehetik a fejlesztési erőfeszítéseket. Ez a fajta befektetés közpénzek segítségével erősíthető és ösztönözhető kockázatmegosztás, valamint a stabil üzleti környezet kialakításának támogatása révén, különösen a legkevésbé fejlett országokban, valamint a konfliktusokból kilábaló országokban. Ezek az új üzleti modellek kiegészíthetik a már meglévőket, különösen a vállalkozások szemében hagyományosan nem népszerű – ám a szegények számára elengedhetetlenül szükséges – területeken, mind például az oktatás, az egészségügy és a szociális szolgáltatások terén.
  • 5. Ahhoz, hogy a vállalkozások jót tegyenek, és ne okozzanak kárt, a magánszektorra ugyanazokat a nemzetközi átláthatósági és elszámoltathatósági normákat kell alkalmazni, mint az összes többi szereplőre. A 6. fejezet a felelős üzleti magatartás elveit és normáit vizsgálja meg, továbbá azt, hogy ezen elvek és normák követésével hogyan juthatnak a felelős vállalkozások a nyereségükre is pozitív hatást gyakorló előnyhöz, miközben az emberek és a bolygó javát egyaránt szolgáló pozitív eredményeket érnek el. A vállalkozásoknak és a kormányzatoknak egymást kiegészítő szerepük van a felelős üzleti magatartás megvalósításában, ösztönzésében és lehetővé tételében. Az OECD multinacionális vállalatok számára készült irányelvei segítenek ezen vállalatok hozzájárulásának optimalizálásában, támogatva az olyan felelős és számon kérhető üzleti gyakorlatok kialakítását, amelyek biztosítják, hogy a társadalmi, gazdasági és környezeti előnyök megteremtése érdekében a beruházások mennyisége minőségi üzleti tevékenységgel párosuljon.

A jelentés példákat hoz arra, hogy miként ösztönzi az OECD a párbeszédet és miként teremt lehetőséget az együttműködésre a fenntartható fejlődés sok különféle érdekeltje között. Gyakorlati eseteket is bemutat annak illusztrálására, hogy miként segítik elő már most is a vállalkozások a fenntartható fejlődést és az inkluzív növekedést a fejlődő országokban. A globalizáció, a gyors technológiai fejlődés és az értékes erőforrásokért folyó verseny által fémjelzett korunkban nagyon fontos észben tartani azt, hogy a vállalkozások csak akkor virágzanak, ha a világ is virágzik.

© OECD

Ez az összefoglalás nem hivatalos OECD fordítás.

Ez az összefoglalás abban az esetben másolható, ha megemlítésre kerül az OECD szerzői joga és az eredeti kiadvány címe.

A többnyelvű összefoglalások az eredetileg angol ill. francia nyelvű OECD kiadványok kivonatos fordításai.

Az OECD on-line könyvesboltban díjmentesen állnak rendelkezésre: www.oecd.org/bookshop

További információ kérhető a Közügyi és Kommunikációs Igazgatóság Jogi és Fordítási Csoportjától: [email protected], fax: +33 (0)1 45 24 99 30.

OECD Rights and Translation unit (PAC)
2 rue André-Pascal, 75116
Paris, France

Látogasson el honlapunkra: www.oecd.org/rights

OECD

Olvassa el a teljes angol nyelvű verziót az OECD online könyvtárában, az OECD iLibrary-n!!

© OECD (2016), Development Co-operation Report 2016: The Sustainable Development Goals as Business Opportunities, OECD Publishing.
doi: 10.1787/dcr-2016-en

 



Visit the OECD web site