OECD Multilingual Summaries

OECD Communications Outlook 2013

Summary in Hungarian

Cover
Olvassa el a teljes könyvet az alábbi témában:
10.1787/comms_outlook-2013-en

OECD kommunikációs kilátások, 2013

Összefoglalás magyarul

Fő megállapítások

2011‑ben az OECD kommunikációs hozzáférési útvonalainak száma 2066 millió, elterjedtsége pedig 166 előfizető volt 100 lakosra vetítve. Az útvonalak 65,4%‑át a mobil előfizetések alkották, szemben a 2009‑ben mért 64%‑kal, míg a hagyományos vonalas telefonokra történő előfizetések száma továbbra is csökken. A szélessávú vezetékes internet‑előfizetések száma 2009 és 2011 között évente 16,61%‑kal nőtt. A szélessávú mobilinternet‑hozzáférés nagyobb kihasználtságát az okostelefonok népszerűsödése eredményezi. A mobilinternet‑előfizetések átlagos aránya 2012 júniusára 56,6%‑ra emelkedett az OECD‑országok összességét vizsgálva – 2009‑ben ugyanez az érték még csak 23,1% volt.

A vonalastelefon‑használat, illetve (még látványosabban) a mobil hangszolgáltatások díja 2010 és 2012 között csökkent, és a kihasználtságuk is jelentősen visszaesett minden fogyasztási mintában, a céges vonalas szolgáltatásokat kivéve.

A laptopokhoz kínált szélessávú vezeték nélküli internetcsomagok (azaz a havi 500 MB‑os adatforgalmi határ alá eső ajánlatok) díja átlagosan 13,04 amerikai dollár volt az OECD‑térségben vásárlóerő‑paritáson számítva, noha néhány országban a 30 dollárt is elérte. Egy 10 GB‑os adatcsomag átlagos díja 37,15 amerikai dollár volt. Egy 250 MB‑os, táblagépekhez kínált csomag havidíja átlagosan 11,02 amerikai dollár volt. Egy 5 GB‑os, táblagépekhez kínált csomag díja átlagosan 24,74 amerikai dollár volt, de az összege 7,98 amerikai dollár (Finnországban) és 61,84 amerikai dollár (Új‑Zélandon) között szóródott.

Korábban egymástól távol álló kommunikációs szolgáltatások gyorsan összevonódnak, míg a digitalizálódással és a vonalas, illetve vezeték nélküli infrastruktúrák bevezetésével egyre bővül a szélessávot elérők köre minden kommunikációs szolgáltatást tekintve. Az internetről származó példák közé tartozik a csak internetprotokollon (IP) alapuló mobil hálózatok körében gyorsan elterjedő LTE (más néven 4G) szabvány és Voice over LTE (VoLTE) technológia alkalmazásának gyors térhódítása; az IP‑alapú video‑on‑demand (igény szerint letölthető videók) és live‑streaming (az interneten közvetített élő adatfolyam) televíziós szolgáltatások népszerűsége a vezetékes szolgáltatók, a műholdas szolgáltatók, a nyilvános műsorszolgáltatók, valamint a felhőalapú technológiát és más over‑the‑top (OTT‑) tartalmakat szolgáltató társaságok körében.

A távközlési bevételek 2009‑ben jelentősen estek, de ez a trend 2010‑ben megállt, 2011‑ben pedig visszafordult. Mindez a mobilkommunikációs piacok erősödésének, és különösen az okostelefonok gyors elterjedésének volt köszönhető ugyanebben az időszakban. Jelenleg az okostelefonok és táblagépek által generált adatforgalom legnagyobb részben a Wi‑Fivel kiegészített vezetékes hálózatokhoz, nem pedig a mobilhálózatokhoz köthető. Ennek hatására a vezetékes hálózatok lettek a mobil és vezetékes eszközök által használt backhaul (felhordó) hálózatok, sőt, egyes tanulmányok szerint a mobiltelefonok a hálózati adatforgalmuk 80%‑át vezetékes hálózatokhoz kapcsolt Wi‑Fi kapcsolatokon keresztül bonyolítják.

Az adatforgalmi szolgáltatásokkal összefüggő bevételek két számjegyű összeggel nőnek a legtöbb OECD‑országban, míg a hálózatszolgáltatók fő növekedési forrása jelenleg az adattovábbítás. Míg egyes új szolgáltatások, például a mobiltelefonos fizetés, komoly lehetőségekkel kecsegtetnek, ezekbe egyúttal a partnerekkel, például hitelnyújtó vállalatokkal összefüggő adattovábbítás is beletartozik. Csak kevesen várják a hagyományos szolgáltatások, például a telefonálás vagy az SMS‑szolgáltatás növekedését a bevételi részesedésük alapján.

A mobil ökoszisztéma sikerének kulcsa a hálózati infrastruktúra és szolgáltatások biztosítása terén tapasztalható éles verseny megléte. Ez a verseny arra ösztönzött egyes szolgáltatókat, hogy megnyíljanak, és megosszák elérhetőségüket az ügyfeleikkel, ami sokkal nagyobb sikert eredményezett, mint ha hatósági intézkedések keretein belül került volna rá sor.

Az internet növekedése folytatódik, de a relatív növekedés egyes kategóriákat tekintve csökkent a korábbi időszakokhoz képest, ahogyan a technológia széles körű alkalmazásával párhuzamosan ez várható is volt. Az internet, illetve mellette az analóg rádióműsor‑szórás a hanganyagok terjesztésének elsődleges módja. A digitális televíziózásra történő átállás csaknem a teljes OECD‑térségben befejeződött. A műsorszolgáltatók több országban élőben vagy rögzíthető televízióműsorként kínálnak tartalmakat az interneten. Gyorsan növekszik az előfizetői video‑on‑demand szolgáltatások piaca.

Felmerülő problémák

A megfelelő versenyhelyzet biztosításában megkerülhetetlenek a politikaformálók és a szabályozók. Ebbe annak biztosítása is beletartozik, hogy az új piaci szereplők számára álljon rendelkezésre megfelelő frekvenciasáv, illetve elegendő IP‑cím és más számozási erőforrás, továbbá az is, hogy tisztességes legyen a verseny a rendszerüzemeltetők és az OTT‑tartalmak szolgáltatói között.

A piacoknak az OTT‑tartalomszolgáltatók és a rendszeralapú szolgáltatók előtti nyitva tartása kulcsfontosságú a szélessávú infrastruktúra innovációja szempontjából, és kritikus fontosságú a fontosabb ipari és szélesebb körű gazdasági és társadalmi problémák megoldását tekintve.

Az egyre több piacvezetőnél megfigyelhető magasabb nemzetközi mobil roamingdíjak ronthatják az ügyfelekkel való kapcsolatot, és jelentősen hátráltatják a kereskedelmet és az utazást az OECD‑térségben. Az OECD 2012. februári Recommendation of the Council on International Mobile Roaming Services (Tanácsi ajánlás a nemzetközi mobil roamingszolgáltatásokról) című tanulmánya azt javasolja, hogy mérjék fel és szüntessék meg azokat az akadályozó tényezőket, amelyek meggátolhatják a virtuális mobilhálózati operátoroknak a roamingszolgáltatásokat nyújtó helyi nagykereskedelmi mobilszolgáltatásokhoz való hozzáférését.

A korlátozott frekvenciasáv‑kínálat és az adatszolgáltatások iránti növekvő következménye, hogy a mobilhálózatok a vezetékes hálózatok bevonásával csökkentik az adatforgalmukat. A politikaformálóknak és a szabályozóknak elegendő erőforrást kell biztosítaniuk a vezetékes hálózatok szükségleteinek megfelelő backhaul hálózatok karbantartására, különösen akkor, ha a vezetékes hálózatok szolgáltatói között nem elég éles a verseny. Noha még mindig vitatott az előfizetőig kiépített optikai hálózati (FFTR) megoldások bevezetése, abban mindenki egyetért, hogy a hálózatok üzemeltetői a technológiával még több otthon és végfelhasználó megszerzésére törekednek. A szabályozók számára az jelenti a kihívást, hogy az alkalmazott technológiától függetlenül az OECD több országában várható mono‑ vagy duopólium kialakulása a vezetékes hálózatok piacán. A vezeték nélküli hálózat versenytárs ugyan, de a frekvenciasávok rendelkezésre állása ebben a szegmensben olyan állandó korlátozás, amivel a vezetékes piacnak nem kell szembenéznie.

A „Kommunikációs kilátások, 2011” című dokumentum megjelenése óta az Asia Pacific Network Information Centre kifogyott a 4‑es verziójú IP‑címekből (IPv4) a szabványos eljárások keretében, akárcsak a Réseaux IP Europeéns Network Coordination Centre. Afrika, Észak‑Amerika és Dél‑Amerika is rövid időn belül feléli a számára kiosztott címállományt. Az IPv4 technológia utódja, az IPv6, 2128 címet tesz lehetővé, és jóformán végtelen a mennyisége, ám még sehol nem vezették be érdemi módon. Noha a napjainkban a vezetékes internetre telepített eszközök több mint fele támogatja az IPv6 használatát, kevesebb mint 1%‑uk csatlakozik IPv6‑ot szolgáltató hálózathoz.

Noha az ágazatra kivetett díjak és adók adott esetben jogosak lehetnek – ilyen eset például a szektort szabályozó hatóság anyagi támogatása vagy egyes általános szolgáltatási célokhoz való hozzájárulás –, a távközlési szektorra kirótt további adóterhek az ügyfelek és az ágazat számára is hátrányosak lehetnek.

© OECD

Ez az összefoglalás nem hivatalos OECD fordítás.

Ez az összefoglalás abban az esetben másolható, ha megemlítésre kerül az OECD szerzői joga és az eredeti kiadvány címe.

A többnyelvű összefoglalások az eredetileg angol ill. francia nyelvű OECD kiadványok kivonatos fordításai.

Az OECD on-line könyvesboltban díjmentesen állnak rendelkezésre: www.oecd.org/bookshop

További információ kérhető a Közügyi és Kommunikációs Igazgatóság Jogi és Fordítási Csoportjától: [email protected], fax: +33 (0)1 45 24 99 30.

OECD Rights and Translation unit (PAC)
2 rue André-Pascal, 75116
Paris, France

Látogasson el honlapunkra: www.oecd.org/rights

OECD

Olvassa el a teljes angol nyelvű verziót az OECD online könyvtárában, az OECD iLibrary-n!!

© OECD (2013), , OECD Publishing.
doi: 10.1787/comms_outlook-2013-en

 



Visit the OECD web site